A közép- és kelet-európai régió 24 országának startup szcénáját mutatja be részletesen az East-West Digital News (EWDN) hír- és piackutató ügynökség. A 2017-es riportból kiderül: hazánkban van a régió egyik legaktívabb startup ökoszisztémája. A pénzügyi támogatási rendszer hazánkban – főként mennyiségi szempontból – fejlettnek számít, a közösségi élet rendkívül aktív, és több mint tízezer techvállalkozó vagy potenciális vállalkozó keresi a fejlődési lehetőségeket vállalkozása számára.

A vizsgált országok közé tartoznak a Németországtól és Ausztriától keletre fekvő közép-európai országok, Oroszországot és a kaukázusi független országokat is beleszámolva a posztszovjet államok (a közép-ázsiaiak már nem), a volt Jugoszlávia területén létrejött államok és Albánia. Az egyes vizsgált országok és területek fejlettségben nagymértékben eltérnek egymástól. Innováció terén a legkiemelkedőbbek közé Észtország és Szlovénia tartozik, a fejlettségi lista legalján pedig elsősorban a volt jugoszláv országokat találjuk.

Látványos fejlődés

Hogy legyen elképzelésünk a régióban befektetett kockázati tőke mértékéről, az adatokat már az elején érdemes összevetni a világ vezető régióival. Tavaly Amerika kockázatitőke-piacának mérete 70 milliárd dollár volt (18 billió forint), Kínáé 30 milliárd dollár (7,69 billió forint), az Európai Unióé körülbelül 15 milliárd dollár (3,84 billió forint), Oroszországé 0,9 milliárd dollár (230 milliárd forint) és nélküle a maradék vizsgált 23 közép- és kelet-európai országé összesen 0,6 milliárd dollár (153 milliárd forint). Az alacsony aktivitású régió tehát a globális tőkebefektetési volumen kevesebb mint egy százalékát teszi ki.

Itthon maradnak

A legtöbb országban a kormányok és a közintézmények aktív szerepet játszottak a helyi startupok és tőkebefektetők tevékenységének támogatásában. Oroszországban például az állami támogatású szervezetek és programok alakítják az ökoszisztémát, míg az EU-tagállamokban az európai uniós források és alapok nyújtanak segítséget a feltörekvő vállalkozói tevékenységhez.

A startupok, illetve a szakemberek kivándorlása a vonzóbb piacok (USA, Nyugat-Európa) felé, a helyi piac kis mérete vagy a gazdasági és politikai helyzet negatív hatást gyakorolnak a helyi startupszcénára, de ennek ellenére sok induló vállalkozás kíván a saját hazájában maradni, és elsősorban helyi székhelyről terjeszkedni külföldre.