A Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége felmérést készített a BKIK támogatásával az idei cafeteriarendszerről. A kutatásban 683 cég és intézmény vett részt, amelyek közül több mint 50 százalékuk a szolgáltatások és 34 százalékuk pedig az ipar területén működik.
A kutatást vezető Poór József egyetemi tanár elmondta, a tavalyi évhez képest ötven százalékkal nőtt a kutatásban résztvevő szervezetek száma. A válaszadók nagy többsége (81%) a versenyszférában, a 14 százaléka a közszférában és a maradék öt százaléka pedig a non-profit szférában tevékenykedik. Az idei felmérésben a válaszadók több mint kétharmada (68%) hazai tulajdonú szervezet, míg egyharmaduk (32%) részben vagy teljesen külföldi tulajdonú. A felmérésben a döntő többségben kis- és középvállalkozások, illetve mikro vállalkozások vannak jelen, s a válaszadók 72 százalékát teszik át. A vizsgált szervezetek egynegyede (28%) viszont a dolgozói létszám szerint nagyvállalat, illetve szervezet közé sorolható.
Földrajzi megoszlás
Az idei felmérésben is vizsgálták a résztvevők földrajzi megoszlását. A felmérésben résztvevők harminc százalék a a közép-magyarországi régióban tevékenykedik, 30 százalékuk a dunántúli térségben, 19 százalékuk pedig az Alföldön működik. Továbbá a válaszadók húsz százalékának az észak-magyarországi régióban vannak telephelyei. Egyes válaszadó több telephellyel is rendelkezik.
Fontos azt is kiemelni – fogamazott a szakember –, hogy a felmérés adatai továbbra is alátámasztják azt, tényt, hogy a juttatások elterjedtsége szoros összefüggésben van a szervezeti nagysággal. A válaszadók közül az ezer fő fölötti szervezeteknél száz százalékban vannak juttatások. A tíz fő alatti vállalkozásoknál jóval kevesebb ez az arány, mindössze 67 százalék.
Mázásné Dinnyés Hajnalka kutató szerint – Idén január 1-étől újabb mérséklődés történt a közterhek mértékében, ugyanis az egészségügyi hozzájárulás (EHO) kulcsa 22-ről 19,5 százalékra csökkent. A béren kívüli juttatások után 1,18 szorosára kell az szja-t és az EHO-t megfizetni, ha a kedvezményes juttatások nem haladják meg a meghatározott keretet 34,22 százalékos adót köteles a munkáltató fizetni. Az egyéb adóköteles juttatásokra pedig a 40,71 százalékos közteher vonatkozik.
Mint mondta, a leggyakrabban biztosított fix juttatások gyakorisága sorrendjében a tavalyi felméréshez képest számos változás történt. Így többek között Erzsébet utalvány a tavalyi 1. helyről 18. helyre, a mobiltelefonhasználat a tavalyi 2. helyről az 1. helyre és a SZÉP Kártya Vendéglátás a tavalyi 3. helyről a 10. helyre került. Leggyakoribb cafeteria-elem továbbra is a SZÉP Kártya, annak mindhárom alszámlája. Kedvezményes adózási készpénz a tavalyi 7. helyről a 4. helyre került. A sporteseményre szóló belépő a tavalyi 12. helyről a 9. helyre lépett.
Eltérő mértékű juttatások
„A dolgozók számára egy adóévben elkölthető cafeteria összegek szervezetenként meglehetősen eltérnek. A válaszadóknál a százzer forint alatti cafeteria keret ritka (2%). Emellett egyre gyakoribb (14 százalékos előfordulás) az évi 500 ezer forintnál magasabb juttatási csomag. Ez az arány fokozatosan nőtt az elmúlt évek során. Az átlagos juttatási keret 2018-ban a tavalyi értéket 4,5 százalékkal meghaladóan bruttó 390 ezer forintra tehető. A növekedés jellemzően a juttatásokat terhelő adóterhek csökkenésének, illetve az új adómentes elemek alkalmazásának tudható be, de jellemzően a munkáltatók is emelték a kínált összegeket” – összegezte Fata László, a kutatást támogató Cafeteria TREND Magazin szakértője.
Szűts Ildikó az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke szerint a KSH által 2017. évre publikált és 2018. évre előre jelzett béremelési mérték tükrében kell cafeteria juttatást nyújtó cégek számának és a juttatás átlag mértékének növekedését is figyelemebe venni, hiszen mindkettőt alapvetően a munkaerőpiacon tapasztalt munkaerőhiány kezelése indokolja. Az elemek és a járulékok változása egyrészt a készpénz irányába történő gondolkodást és ezáltal a bérként történő kifizetést erősítette, másrészt az is jól látszik, hogy bár önmagában a cafeteria juttatás nem „vízválasztó”, ahol már az elmúlt évek gyakorlata alapján beépült a juttatási csomagba, a munkáltatók nem tudnak visszalépni. Pozitív tendencia ugyanakkor, hogy az öngondoskodás jegyében a nyugdíj és egészség iránti munkavállalói tudatosság erősödik, ehhez a munkáltatói oldalon is további fejlődésre van szükség.
