Csaknem kilencszáz olyan céget vizsgált meg a Via Credit, amelyek az elmúlt 15 évben legalább százmillió forintos K+F pályázati nyertesek voltak. Az adatokat az elnyerés előtti három évre, illetve az azt követő öt évre vizsgálták. Arra keresték a választ, hogy mi történt ezen cégekkel a nyerés utáni öt évben. Tudtak-e növekedni a kapott támogatásnak köszönhetően? A kiindulópont szerint a támogatás felhasználása akkor tekinthető hatékonynak, ha a kedvezményezett a támogatás legalább kétszeresével növelni tudja összesített EBITDA-ját (üzemi eredmény + amortizáció) öt év alatt.
„Ez akár elvárható is lenne, hiszen a legtöbb esetben ez mindössze annyit jelent, hogy 5-15 százalékkal növekszik a cég. Ennek ellenére arra jutottunk, hogy a százmilliós K+F támogatást elnyerő cégek alig 31 százaléka tudott öt év alatt a támogatás több, mint kétszeresével növekedni” –mondta Papadimitropulosz Alex, a Via Credit pályázati tanácsadó ügyvezető igazgatója.
Cégméret, megtérülés
A nyertesek méretét vizsgálva, a mikrovállalkozások 13-, a kisvállalkozások 21-, a közepesek 41-, a nagyvállalatok 56 százaléka tudta a támogatás kétszeresével növelni öt éves kumulált EBITDA értékét. Ha jobban belegondolunk a kapott értékek úgy javulnak, ahogy a cégméret nő. Azért is van drasztikus ugrás a középvállalati méretnél, mert ott már könnyebben meg tud térülni a többszázmilliós támogatás.
„Nem életszerű, hogy egy mikrovállalkozás ilyen nagy támogatásra többszázmilliós nyereséggel válaszoljon. Azt tapasztaltuk, hogy a statisztikát leginkább a mikro- és kisvállalatok rontották” – mondta Papadimitropulosz Alex. Kiderült, hogy az a cég, amely 6-10-szer nyert K+F+I támogatást, majdnem kétszer jobban teljesített, mint azok a cégek, akik egyszer nyertek százmilliónál nagyobb támogatást, pedig a közhiedelem pont a fordítottját gondolja. Ez azzal magyarázható, hogy főleg azok a nagyobb méretű vállalkozások képesek fenntarthatóan K+F-fet végezni, akik a statisztikák szerint is jobban teljesítenek.
Így lehet javítani az arányokon
1. A kapható támogatás legyen kevesebb az éves személyi jellegű ráfordítások duplájánál.
• Úgysem a teljes cég dolgozik a projekten
• A K+F pályázat nem egy kapacitásbővítő pályázat
2. A kapható támogatás legyen kevesebb a pályázó saját tőkéjénél.
• Ha a céges vagyonnal egyenértékű a támogatás, akkor honnan lesz a cégnek önrésze?
3. A kapható támogatás legyen kevesebb az EBITDA 4x/3x/2x/1x-es értékénél mikro/kis/közép/nagyvállalatnál.
Összefüggésbe kell állítani a pályázó személyi ráfordításait, saját tőkéjét és EBITDA értékét. Az ebből képzett mix fogja megmutatni, hogy milyen arányok mellett fog legnagyobb valószínűséggel sikeresen lezárulni a projekt. Értelemszerűen a pályázók azért dolgoznak, hogy minél nagyobb nyereséget érjenek el. Ám létezik az a mértékű támogatási összeg, amit a cégek már nem tudnak olyan hatékonyan felhasználni, hogy az a legnagyobb megtérüléssel járjon. Azokban az esetekben az egységnyi támogatásnak már nincs pozitív határhaszna. Ott kell meghúzni a támogatás felső határát, mindezt persze a cég méretétől és gazdasági teljesítményétől vezérelve – tette hozzá a szakértő.
