György László hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek külföldi beruházásai fejlett technológiákat hoztak Magyarországra, így mostanra a high-tech aránya a belföldi iparon belül Dánia után a második legmagasabb a világon, megelőzve a térség összes államát.  Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a magyar tulajdonú vállalkozásokat vissza nem térítendő támogatással, beszállítói programmal ösztönzi, hogy az itt meghonosított, fejlettebb termelésbe kapcsolódva javítsanak a hatékonyságukon – tette hozzá.

Véleménye szerint a Magyarországra hozott technológiák működését egy világszintű visszaesés sem érintené jelentősen, köszönhetően a kedvező bér- és termelékenységi viszonyoknak, a költségekhez képest magas hatékonyságnak.

György László úgy látja, tíz éven keresztül is fenntartható az uniós átlagot jelentősen meghaladó gazdasági növekedés, a hitelminősítők hamarosan kedvezőbb besorolást adhatnak Magyarországnak, és a munkaerőpiacon is lehet még munkavállalói létszámot növelő mozgástér. Felmérések szerint a külföldi fizetésük vásárlóerejének 60 százalékáért már sokan térnének haza külföldről is.

A 2030-ig kitűzött feladatok közül kiemelte többek között a klímasemleges és biztonságos energiatermelést, a hatékony hulladékgazdálkodást, a közlekedési infrastruktúra és a közösségi közlekedés fejlesztését, a foglalkoztatási szerkezet átalakítását az innováció és kutatás-fejlesztés irányába, és a felsőoktatás átalakítását. Nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva hangsúlyozta, hogy a képzést a versenyhelyzet teszi hatékonnyá, így ezt a szemléletet kell a helyi viszonyokra alkalmazva Magyarországon is meghonosítani.

A kutatásokat közelíteni kell az egyetemekhez, az egyetemeket pedig a gazdasághoz, hiszen a technológiai változásokat ma már az utóbbiak kezdeményezik – hangsúlyozta az államtitkár.