Legnagyobb arányban, 39 százalékban a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó középvállalkozások számolnak ezzel a hitellel, de a mikro- és kisvállalkozásoknál is jelentős a hiteligénylésben gondolkodók aránya, 27, illetve 22 százalék.

Az ágazatokat tekintve nincs jelentős különbség a cégek között. Az agráriumban, a kereskedelemben és szolgáltatásban nagyjából minden harmadik, míg az ipari, építőipari vállalkozásoknál minden ötödik cég tervez élni a pénzügyi konstrukcióval idén év végéig.

Azok a cégek, amelyek igénybe akarják venni a hitelt, elsősorban új vagy használt gépet, berendezést vásárolnának, illetve a működési költségeiket finanszíroznák vele. Emellett ingatlanvásárlásra, termék- vagy technológiafejlesztésre és kapacitásbővítő beruházásra használnák fel a pénzt a vállalkozások.

A K&H szerint a kedvező, fix 5 százalékos kamatozású, kezelési költség nélküli Széchenyi Kártya Program MAX+ finanszírozási megoldásai várhatóan kiemelten népszerűek lesznek a hazai vállalkozások körében.

A Gránit Bank az MTI-hez csütörtökön elküldött tájékoztatójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a 3 éves futamidejű Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+ és a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ konstrukciót legfeljebb 250 millió forintos, a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ konstrukciót 300 millió forintos, a 10 évre igényelhető Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ és az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ konstrukciót pedig 500 millió forintos hitelösszegig igényelhetik a kis- és középvállalkozások.