A világ leghíresebb befektetője és számos neves kollégája nyílt levélben fordultak az amerikai cégvezetőkhöz: harácsolás és a rövid távú profitérdek helyett üzleti döntéseikben olyan elveket kövessenek, melyek a “józan észre” alapoznak. A “Commonsense Corporate Governance Principles” nevet viselő kiáltványban hat pontban fogalmazták meg, milyen alapelvek mentén kell működnie egy felelősségteljes cégnek, hogy ne zsigerelje ki a természeti környezet és ne vegye semmibe azokat a terheket sem, melyeket a társadalom egészének jólétért kell magára vállalnia. Hiszen egy döglődő ökoszisztémában és egy szétmálló társadalomban a vállalat hosszú távú nyereségessége is kérdésessé válik.

A “vállalatirányítás” (corporate governance) témaköre az elmúlt években intenzív vita terepévé vált. De a kiáltvány megfogalmazói szerint ennek gyakran kevés kézzel fogható eredménye lett. Buffett és milliárdos társai elsősorban a negyedéves jelentések szempontrendszerét és az igazgatótanácsok összetételét reformálnák meg. “Ez a sokszínű csoport nyilvánvalóan változatos nézeteket vall a vállalatirányításról, de abban egyetértünk, hogy a konstruktív párbeszédhez közös alapot kell találni, egy olyan kiindulópontot, ami elősegítheti a gazdasági növekedést, s javára válhat a részvényeseknek, az alkalmazottaknak és a gazdaság egészének.”

Hat pontban fogalmazták meg elveiket. Főleg az utolsó pontból érződik ki, hogy befektetőkként időnként eléggé elegük lehetett abból, hogy nem tudnak érdemben szót váltani a vállalatok felsővezetőivel és igazgatótanácsi tagjaival, mert nem elérhetőek, elhatárolódnak a nagybefektetőkkel való kommunikációtól.

Az első néhány pontot olvasva pedig az is bizonyos, hogy sokszor tele lehetett a hócipőjük azzal, az igazgatótanácsokat a vezérigazgató csókosaival, cimboráival, spanjaival népesítik be, s a legfontosabb stratégiai döntésekben nincs független grémium. Így sokszor rossz irányba viszik a cégeket.