A Caixin/Markit pénteken közzétett adatai szerint a kínai gazdaság több mint felét kitevő szolgáltatóipar beszerzésimenedzser-indexe (BMI) júniusban 58,4 pontra emelkedett a májusi 55,0 pontról.

A Caixin/Markit adatai alapján a kínai szolgáltatóipari BMI immár a második hónapja állt a növekedést és a visszaesést elválasztó, 50 pontos küszöb fölött, a júniusi eredmény ráadásul a legerősebb volt 2010 áprilisa óta.
A kínai szolgáltatóiparra súlyos csapást mért februárban és márciusban az országban tomboló koronavírus-járvány, megbénítva egyebek mellett a turizmust és a vendéglátást.

Az új megrendelések állománya a májusi 55,8 pontról 57,3 pontra emelkedett a múlt hónapban, a leggyorsabb ütemben erősödve 2010 áprilisa óta. Bizakodásra ad okot az exportmegrendelések állományát tükröző részindex is, amely január óta először a növekedési tartományba kapaszkodott vissza, miután Kína több kereskedelmi partnere elkezdte enyhíteni a világjárvány miatt bevezetett, gazdaságblokkoló óvintézkedéseket.

Az üzleti várakozásokat tükröző részindex azt mutatta, hogy júniusban a szolgáltatóipari vállalatok növekvő derűlátással tekintenek a piac jövőjére.

A Caixin által szintén pénteken közzétett, a feldolgozóipari és szolgáltatóipari adatokat is magában foglaló kompozit beszerzésimenedzser-index a májusi 54,5 pontról 55,7 pontra bővült júniusban.

Vang Csö, a Caixin vezető közgazdásza az adatokhoz mellékelt közleményben rámutatott: a kínai szolgáltatóiparban júniusban változatlanul a foglalkoztatottság jelentette a kulcsproblémát. A foglalkoztatottságot tükröző részindex ugyanis az ötödik egymást követő hónapja maradt az 50 pontos küszöb alatt, és enyhén romlott májushoz képest. A szakértő úgy fogalmazott: bár a vállalkozások optimisták voltak a gazdasági kilátásokat illetően, továbbra is óvatosan álltak az állomány bővítésének kérdéséhez, a foglalkoztatottság pedig mind a feldolgozóipar, mind pedig a szolgáltatóipar terén csökkent. A kínai kormányzat a múlt hónapban közölte, hogy az idei évre 9 millió új városi munkahely teremtését tűzte ki, megfigyelők azonban amiatt aggódnak, hogy a kínai munkaerőpiac az év második felében még nagyobb nyomás alá kerülhet, miután közel 9 millió friss diplomás csatlakozik az álláskeresők táborához országszerte.

Kína gazdasága a járvány bénító hatásainak nyomán 6,8 százalékkal esett vissza az idei első negyedévben - először zsugorodva az óta, hogy 1992 első negyedévében elkezdték közzé tenni a hivatalos GDP adatokat. A kínai kormányzat a globális járványhelyzet okozta bizonytalanságra hivatkozva az idén - 2002 óta először - nem jelölt ki GDP célszámokat. Egyes elemzők pedig arra számítanak, hogy a kínai GDP a második negyedévben is csökkenéssel zárhat a külkereskedelmi akadályok, valamint a Pekingben ismét megjelenő járvány következtében elhúzódóan zárva tartó szórakozóhelyek és egyéb szolgáltatásokat nyújtó cégek forgalomkiesése miatt.