A közősségi óriás által két éve megvásárolt CTRL-Labs technológiáján alapul az a tervezett AR-interfész, amelyről az internetes óriás egy videóban számolt be nemrég.

Az okoskarkötő a viselője izmainak működését vizsgáló EMG segítségével a finom neurális jelzéseket fordítja le aktivitásra. Ilyen tevékenység lehet például a gépelés, a legyintés vagy akár egy online, nyilakat szimuláló játék. A karkötő képes lehet a haptikus visszajelzésre is, ezáltal az egyszerűen a kézmozdulatot követő megoldásoknál reszponzívabb rendszert hoz létre.

A Facebook Reality Labs által közzétett blogbejegyzésben az eszköz prototípusát is bemutatják, amely egyelőre egyszerű, ezáltal könnyen felismerhető és kivitelezhető, általuk Clicknek nevezett gesztusokat követ. Ezek egy kicsit a Microsoft HoloLens sűrűn használt air tap mozdulatára hasonlítanak, ugyanakkor a rendszer nem headsetre applikált szenzorokkal, hanem a karok hosszában végigfutó idegimpulzusokat „leolvasva” ismeri fel őket.

Kitalálja viselője szándékait

A csuklópánt azonban elméletileg sokkal többre képes lehet. Azzal, hogy érzékeli az agy által a mozdulatok irányítására küldött jeleket, lehetővé válik, hogy viselője például csak virtuálisan létező klaviatúrát használva gépeljen be szövegeket. Ráadásul „megismerve” használója ujjmozdulatait, a fejlesztés egy idő után kijavítja a hibákat, sőt a mesterséges intelligencia segítségével később közvetve akár ki is találhatja, mit akart írni az illető.

Már a kezdeti fázisban is nagy előnye a karpántnak, hogy ellentétben például a jelenlegi Oculus Touch VR kontrollerrel, ezt folyamatosan lehet viselni, nem kell fel-le venni. A hatás hasonló más, kisebb startupok fejlesztéseihez; ilyen a gesztusokat az Apple Watch szíján keresztül érzékelő Mudra Band is.

A Facebook folyamatosan dolgozik a technológia, egyebek mellett az új haptikus visszajelzés funkció fejlesztésén. A többféle elképzelés egyike a Bellowband, amelynél sűrített levegővel töltött membránok térfogatváltozása kelt a csuklóban különféle érzeteket, a Tasbi technológiája pedig vibráló aktuátorokkal és finom szorító mozdulatokkal tenné érezhetővé a tárgyakat.

Nem gondolatolvasó

A CTRL-Labs által agy-számítógép interfészként jellemzett technológia különbözik az Elon Musk által fejlesztett Neuralinktől, melynél az agyba helyezett implantátum főleg a végtagjaikat elvesztett vagy azok mozgatására képtelen embereknek jelenthet segítséget.

A Mark Zuckerberg Facebook-vezér által kritizált megoldással ellentétben a Facebook karkötője szerinte nem vet fel olyan adatvédelmi aggályokat, mint az agyi jeleket is érzékelő megoldás. A közösségi óriáscég mindenesetre azt hangsúlyozza, hogy bár érzékeli a neurális jeleket, de a karkötő semmiképpen nem gondolatolvasó.

A többféle technológiával, így például fitneszszenzorokkal vagy kiterjesztettvalóság-szemüveggel integrálható eszköz ugyanakkor borítékolhatóan rengeteg adatot begyűjthet majd viselőjéről. Azon kívül, hogy a gépelésünkre jellemző apró sajátságokhoz vagy különféle biometrikus információkhoz juthat, a gondolatainkat nem olvassa, de így is sokak számára ijesztően hangzik, hogy mire lehet képes az eszköz.

Erre az aggodalomra reflektált a Facebook Reality Labs is. A fejlesztőműhely úgynevezett neuroetikai programot hozott létre, amelynek feladata, hogy az agyi interfészen és a kiterjesztett valóságon alapuló technológiának a személyes adatokkal és a biztonsággal kapcsolatos következtetéseit vizsgálja - írja az iotzona.hu.