Az egyes országok versenyképességén a jelentés készítői azt értik, hogy mennyire jó ott üzleti tevékenységet végezni – tehát nem azt, hogy például egymással hogy állják a versenyt a külkereskedelemben – , több mint 300 kritérium alapján (ezek kétharmada statisztikai adatokból származik, a többi abból a felmérésből, amelyet az IMD végez el több mint hatezer üzleti vezető bevonásával). Négy szempont alapján készítenek külön rangsorokat – gazdasági teljesítmény, a kormányzat hatékonysága, az üzleti hatékonyság és az infrastruktúra -, ezekből alakul ki a végső lista.

A legfontosabb talán az üzleti hatékonyság, ez látszik abból is, hogy az első tíz helyezettből kilenc e tekintetben is benne volt a legjobb tízben. Üzleti hatékonyságon azt érti az IMD, hogy az adott ország üzleti környezete mennyire teszi lehetővé az innovatív, profitábilis működést – végső soron, milyen a termelékenység – , ezt munkaerő-piaci, pénzügyi indikátorok, vállalatvezetési gyakorlatok vizsgálatával állapítják meg.

A kelet-közép-európai régióban Szlovénia a tavalyi 55. helyről a 49-ikre ugrott, négy helyet javított Csehország – bekerülve az első harmincba –, hármat Lengyelország, visszaszerezve 2013-as 33. helyét. A balti országok Litvánia kivételével alacsonyabbra kerültek, az igazán nagy esést azonban nem meglepő módon a háborús konfliktusban ragadt Ukrajna mutatta be, a 49. helyről a 60-ikra zuhant (alapvetően a gazdaság teljesítménye miatt). A konfliktusban ugyancsak érintett Oroszország a tavalyinál hét hellyel lejjebb, a 45-iken tudott megkapaszkodni.

A régió két stagnáló versenyképességű országa Románia és Magyarország, egymást követik a 47. és a 48. helyen. Románia ennél jobb pozícióban nem volt az utolsó öt évben, Magyarország viszont 2012-ben még a 45. volt. A részlisták tanúsága szerint csak a gazdasági teljesítmény őrizte meg e posztot Magyarországnak, itt a nagyon jónak számító 17. helyig száguldott az egy évvel korábbi 32. után. Minden más részlistán a mezőny második felében van az ország, még a legjobban az infrastruktúra terén áll, bár a 39. hely romló viszonyokat jelez a 2011–12-ben elért 35-ikhez képest. A kormányzati hatékonyság részlistáján rendre az 50. hely után voltunk az utóbbi öt évben (az idei 54. helyezés a leggyengébb), az üzleti hatékonysági rangsorban pedig 2013-ban vesztettünk teret – Magyarország akkor a 49-ikről az 55. helyre esett vissza és azóta évről évre eggyel lejjebb süllyed, idén már csak az 57. Ezen a részlistán csak Argentínát, Venezuelát, Bulgáriát és Horvátországot előzzük meg – még Ukrajna (55.) vagy az idei újonc Mongólia (53.) is jobb hely, ha üzleti hatékonyságról van szó.

Sikerescég.hu/VG.hu

Fotó: FreeDigitalPhotos