Az elmúlt 12 évben a rejtett gazdaság évente mintegy 6000-7000 milliárd forintot, vagyis Magyarország bruttó hazai össztermékének (GDP) 22-25 százalékát tette ki. Ebbe beleszámít többek között az áfa- és az adóelkerülés, a fekete- és a szürkefoglalkoztatás is. Bár a fenti számok ijesztőnek tűnhetnek, a helyzet sokat javult az utóbbi időben, hiszen a rendszerváltást követően a GDP 34-43 százalékát is elérhette az állam látókörén kívüli gazdasági tevékenység. A javulás a válság éveiben megakadt, azóta azonban ismét megindult, az elmúlt 5 évben a GDP több mint 1,5 százalékával zsugorodott a rejtett gazdaság – írják tanulmányukban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársai.

Bár Magyarországon az európai átlagot meghaladó mértékű a feketézés, régiós összehasonlításban már messze nem mi állunk a legrosszabbul. Többek között Lengyelországban (23-28 százalék) és Romániában (28-34 százalék) elterjedtebb, míg Szlovákiában (14-18 százalék) és Csehországban (15-20 százalék) visszafogottabb a rejtett gazdaság.

A fekete- és szürkefoglalkoztatás elterjedtségét számos kutatás próbálta megállapítani az elmúlt években, azonban az eredmények között jelentős különbségek is akadtak. Módszertől és vizsgálati időponttól függően valahol 7 és 17 százalék körül lehet a szabálytalanul alkalmazottak aránya hazánkban.

Ez egyébként leginkább a munkavállalóknak rossz, mert az így foglalkoztatottak nem, vagy jelentősen csökkentett mértékben szereznek csak jogosultságot az állami ellátórendszer használatára. Ez nem feltétlenül csak a nyugdíjat és az egészségügyi ellátást érinti, hiszen a többek között a táppénz és a családi támogatások egy része is a bejelentett munkabér alapján kerül kiszámításra.

A legkiszolgáltatottabb helyzetben itt is a teljesen feketén foglalkoztatottak vannak, hiszen rájuk – munkaszerződés híján – nem terjednek ki a munkavállalói jogok, nem vehetnek fel hitelt, és a biztonságos munkakörülményeket sem tudják számon kérni.

Sikerescég.hu/Profit7.hu

Fotó: FreeDigitalPhotos