Tavaly a K+F-ráfordításon belül a költségek összege 372,2 milliárd forint volt, 9,2%-kal több az előző évihez képest. Ezzel szemben K+F-beruházásra – a megelőző év magas bázisához képest – 14%-kal kevesebbet, 63,5 milliárd forintot fordítottak. A jelentős csökkenés ellenére ez az összeg még mindig 12%-kal magasabb, mint a 2012. évi. A legnagyobb, 46%-os visszaesés a kutató-fejlesztő intézeteknél és egyéb költségvetési kutatóhelyeknél következett be, de a vállalkozások is 5,3%-kal kevesebbet költöttek beruházásra. Nemzetgazdasági szinten a K+F-beruházások visszaesésének fő oka az államháztartási szektor építési beruházásainál végbement 89%-os csökkenés, ami az előző két évben végrehajtott nagyarányú ingatlanfejlesztéssel függött össze.

A beruházásokon belül változatlanul a gépberuházásokra fordították a legnagyobb összeget, 40,2 milliárd forintot (63%-os részesedés). A költségek között 2014-ben is a bérek és jövedelmek tették ki a legnagyobb részt, átlagosan 59%-ot, ami 1,5 százalékponttal több, mint 2013-ban volt. A személyi juttatásokra fordított költségek aránya valamennyi szektorban emelkedett, a legnagyobb mértékben a felsőoktatásban. Hagyományosan itt a legmagasabb a személyi kiadások aránya, 2014-ben 72% volt, ezzel szemben a vállalkozásoknál mindössze 55%.

Újra emelkedett a vállalkozások által finanszírozott hányad

A K+F-ráfordítások finanszírozásában újra nőtt a vállalkozások és tovább emelkedett a külföldi források aránya, az állami költségvetésé pedig kisebb lett. 2014-ben a vállalkozásoktól származó 213 milliárd forint az összes ráfordítás 48%-át tette ki, míg egy évvel korábban a 47%-át. Az állami költségvetés 2013. évi 36%-os aránya 34%-ra mérséklődött, a külföldi forrásoké 17-ről 18%-ra nőtt. A több mint egy évtizede tartó struktúraváltozás kimutatásához a 2014. évit a tíz évvel ezelőttihez viszonyítjuk.

2004-ben a vállalkozások a K+F-ráfordítások alig több mint egyharmadát finanszírozták, 2014-ben már közel felét. Ez annak következménye, hogy míg az üzleti szféra az utóbbi tíz évben megháromszorozta, a külföld megnégyszerezte, addig az állami költségvetés csak másfélszeresére növelte a kutatás-fejlesztésre fordított összeget.

Sikerescég.hu/Profit7.hu

Fotó: FreeDigitalPhotos