A TI szerint a közpénzadatok nyilvánosságra hozása és az igazságszolgáltatás függetlensége hatékony eszköz a korrupció elleni küzdelembe. Ehhez képest a magyar kormány mindent elkövetet annak érdekében, hogy nálunk ez ne így legyen. Martin József, a TI Magyarország elnöke szerint a korrupció központosított formája épült ki, és vált rendszerszerűvé. A kormány következmények nélkül használja a hatalmát. A hazai korrupció fontos eleme a közpénzek magánpénzzé alakítása. A haveri kapitalizmus részben az uniós pénzekből táplálkozik. Ahogyan nő a korrupció, úgy romlik Magyarország versenyképessége.

Az élen ismét többnyire észak-európai országok végeztek. Az első Dánia 91 ponttal, a második Finnország 90, a harmadik Svédország 89 ponttal. Az első tízben van még Új-Zéland, Hollandia, Norvégia, Svájc, Szingapúr, Kanada és Németország is. A TI vizsgálata alapján a közhatalom ezekben az országokban szolgálja leginkább a közjót, és ezekben az országokban a leginkább átlátható az állam működése.

A lista végén sincs nagyobb változás az utóbbi évekhez képest, a legkorruptabb és legkevésbé átláthatóan működő államok körébe továbbra is Dél-Szudán (15 pont), Szudán (12 pont), Afganisztán (11 pont), Észak-Korea (8 pont) és Szomália (8 pont) tartozik.

Az utóbbi négy évet együttvéve a legnagyobb mértékben Líbiában, Ausztráliában, Brazíliában, Spanyolországban és Törökországban romlott, és Görögországban, Szenegálban és Nagy-Britanniában javult a korrupciós helyzet a CPI szerint, amelyet nemzetközi intézmények és tudományos intézmények szakértőinek értékelése alapján határoznak meg.

A magyarországi korrupciós helyzetet az egy évvel korábbi 54 pont után 51 pontra értékelték, ezzel Magyarország az 50. helyre került, Szlovákiával, Horvátországgal és Bahreinnel együtt. Az Európai Unió 28 tagországát tekintve Magyarország az alsó harmadban van, megelőzve Görögországot (58 pont), Romániát (58 pont), Olaszországot (61 pont) és Bulgáriát (69 pont).