Míg a nagyobb cégek, mint a Siemens vagy az SAP élen járnak a német ipar digitalizációjában, a kisebb, maximum 500 munkavállalót foglalkoztató vállalatok legtöbbször pénzszűkére vagy IT-részleg hiányára hivatkozva ellenállnak a "negyedik ipari forradalomnak". A német vállalatoknak ezenkívül fontos szempont az új technológiák iparági sztenderdjeinek kialakítása és az adatvédelem is.

Sigmar Gabriel gazdasági miniszter is megpróbálta meggyőzni a kkv-kat a digitalizáció befogadásáról. Egy iparági gyűlésen kifejtette, hogy új hozzáadott értéket jelentő platformok préselődnek a termék és a fogyasztó közé, példaként említve, hogy a lánya autómegosztó szolgáltatást használ ahelyett, hogy saját autót venne. "Ki tud a legtöbbet a lányom közlekedési igényeiről? Nem a Volkswagen, a BMW vagy a Daimler, hanem a Google" - mondta.

A szakértők azért is óva intik az ipart a lemaradástól, mert a nagy szoftvercégek így a gyártók versenytársaivá válhatnak a gépeket "okossá tevő" technológia alkalmazásával és ellenőrzésével, miközben a gyártó cégek egyszerű hardver beszállítókká válhatnak.

A McKinsey tanácsadó cég felmérése szerint 10-ből legalább 4 német vállalat egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben valósított meg digitalizációs stratégiát.

A német vállalatok többsége konzervatív, ahelyett, hogy belevágna az új technológiák alkalmazásába, arra keresi a választ, hogy engedélyezett, jóváhagyott eljárásról van-e szó a Boston Consulting Group tanácsadó cég szerint.