Már 2015-ben megfigyelhetők voltak a javuló trendek a felszámolások, csődök és kényszertörlések terén. A kényszertörlések számának 2014-es tetőzése után 2015-ben már 27%-kal csökkent ennek az eljárás típusnak a száma. A pozitív tendencia várhatóan tovább folytatódik, 2016 első negyedévében már kevesebb, mint 5300 kényszertörlést regisztráltak, ami közel 40%-os javulást mutat az előző év hasonló időszakához képest. A felszámolások száma is tovább csökkent –2015 első negyedévéhez képest több mint 30%-os mérséklődést mutatva – az év első három hónapjában indított eljárások száma nem érte el a 2100-at. A csődeljárások továbbra sem gyakoriak, míg 2014-ben évi 88, addig 2015-ben már csak 63 ilyen eljárás indult. Az idei év első három hónapjában 12 új csődeljárás indult, míg az előző év azonos időszakában 19.
A cégek megszűnése azonban minden eddiginél nagyobb arányt öltött tavaly, riasztó sebességgel zsugorodott a cégvilág. Ez ugyan első pillantásra csődhullámnak tűnik, de a valóságban konszolidációt jelent.
Növekedett viszont a végelszámolások száma, míg az elmúlt két évben számuk 7900 körül mozgott, addig 2016. január és március között már 3200 fölé került a számuk, több mint 32%-os növekedést produkálva a tavalyi első negyedévi értékhez képest. A javuló trendek ellenére sem szabad viszont megfeledkeznünk új partnereink körültekintő átvilágításáról még az üzlet megkötését megelőzően. (Hozomra ugyanis nem lehet üzletet alapozni.)
A vendéglátás a mumus
A legkisebb bedőlési aránnyal rendelkező iparágak listáján hosszú ideje hasonló szektorok szerepelnek. Az egészségügy és az oktatás továbbra is az élen állnak. A listára újonnan felkerülő gépipar mindjárt a 6. helyen nyitott, a szektor bedőlési arányának 1,64 százalékpontos javulásának köszönhetően, kiszorítva ezzel, a tavalyi listán 10. helyezett nemfém ásványi termékek gyártására szakosodott ágazatot.
Bár a legkockázatosabb szektorok közül a vendéglátás kockázatossága csökkent a legnagyobb mértékben, 2,75 százalékponttal, az előző negyedéves adatokhoz képest, még mindig magasabb rizikót rejt, mint a második helyre előretörő fafeldolgozás.
Egyre jobb az építőipar
Az építőipar kockázatosságában ugyancsak jelentős csökkenés következett be, 2,33 százalékpontot javítottak, ezzel a negatív lista korábbi második helyéről a negyedik helyre kerültek. A legnagyobb kockázatot rejtő szektorokra kivétel nélkül igaz, hogy csökkent a csődök és felszámolások cégszámhoz viszonyított aránya, a különbségek a csökkenés mértékében keresendők. Ebbe a rangsorba is bekerültek új ágazatok, kiszorítva ezzel a korábbi 9. és 10. helyezett kiskereskedelmet és textilipart. A lista új tagjai a 8. helyen nyitó gumigyártó üzletág, illetve a 10. helyre felkerülő kommunális tevékenységet végző társaságok lettek.
Az egy évvel ezelőtti listavezető Szabolcs-Szatmár-Bereg megye már csak a második legkockázatosabb megyénk, 3,68%-os bedőlési aránnyal Heves megye vette át az elsőséget. A csődök és felszámolások csökkenő számának hatására, minden megyében javuló tendencia figyelhető meg az elmúlt 12 hónapban. A legnagyobb javulás a fővárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történt, mindkét térségben több mint 1,8 százalék ponttal mérséklődött a bedőlési arány. A legkisebb –0,5 százalékpont alatti– javulás Komárom-Esztergom Heves és Győr-Moson-Sopron megyét jellemezte.
