Az elmúlt évek során csaknem minden harmadik kis cégnek volt vagyoni kára, ők a biztosítók kárrendezését a korábbiaknál is pozitívabban értékelik. A megkérdezettek 81 százaléka viszont nem, vagy rosszul ismerte a dolgozói juttatásként adható biztosítások esetében igénybe vehető kedvezményeket.
A cégvezetők leginkább az értékesítési és gazdálkodási eredményeket tartják szem előtt, de emellett számos olyan tényezőt is figyelembe kell venniük, ami potenciális veszélyforrást jelent üzletmenetükre nézve. A biztosítással kezelhető kockázatok közül a megkérdezettek egyértelműen a betöréstől (37 százalék), illetve annak következményeitől tartanak leginkább, csaknem minden válaszadó ezt helyezte a lista első helyére. 36 százaléknyian a csőtörések okozta károkat, 32 százaléknyian a tűzeseteket, míg 23 százaléknyian a robbanást sorolták a számukra leginkább problémának tartott károkok közé. Az elemi károk (villám, földrengés) említése csak ezek után következnek.
„A káresetek következményei közül a cégek elsősorban a helyreállítás elhúzódása miatt (46 százalék), valamint az ezen idő alatt kieső árbevétel miatt (39 százalék) aggódnak, a káreseményeknek a partnerkapcsolatok megszűnését eredményező hatását már jóval kevesebben említették (28 százalék). Arra nagyon kevesen gondolnak, hogy milyen könnyen vezethet akár végleges megszűnéshez is az, ha egy cégnek egy időre kiesik az árbevétele, ugyanakkor az üzemeltetési költséggel továbbra is számolnia kell. Pedig ezt a kockázatot külön termékkel, az üzemszünet-biztosítással lehet fedezni.” – kommentálja Almássy Gabriella, az Union Biztosító nem-életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja.
Az Union korábbi, 2013-ban elvégzett felmérésének adatai alapján megállapítható, hogy lassú fejlődés tapasztalható a kkv-k körében: az eltelt időszak során a vagyonbiztosítások aránya 72-ről 76 százalékra növekedett. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy minden negyedik vállalkozásnak továbbra sincs biztosítási védelme.
A felmérés szerint a felelősségbiztosítások lefedettsége 62-ről 73 százalékra emelkedett. Ez a 11 százalékpontos elmozdulás bíztató adatnak látszik, azonban a tapasztalatok szerint még bőven van tere a további fejlődésnek. Továbbra is kevés ugyanis az olyan cég, amely a tevékenységével kapcsolatos valamennyi fontosabb felelősségi kockázatot fedezi valamilyen biztosítással. Ráadásul főként a kis üzemméretű cégeknek jelent ez problémát, hiszen míg a középvállalkozások esetében 88 százalékos, a kisvállalkozásoknál 74, addig a mikrovállalkozások körében csupán 50 százalék a felelősségbiztosítással való ellátottság.
A dolgozóknak juttatásként adható biztosítások tekintetében a kkv-szektorban igen jelentős a bizonytalanság: a megkérdezettek 81 százaléka nem, vagy rosszul ismerte az igénybe vehető kedvezményeket, ami szintén komoly akadálya e konstrukciók további terjedésének.
