A legalább egy munkavállalóval rendelkező cégek 55%-a esetében az alkalmazottak legalább egy cafeteria-típusból részesülnek 2016-ban. A válaszadók által leggyakrabban alkalmazott béren kívüli juttatás 2016 folyamán a helyi bérlet vagy más utazási támogatás (40%), valamint az Erzsébet-utalvány (32%) volt. Emellett a válaszadó cégek 17%-a nyújt munkavállalóinak iskolakezdési támogatást, 16%-uk pedig SZÉP kártyát. Az egyéb béren kívüli juttatások (13%) között a válaszadók leggyakrabban ajándékutalványokat és ajándékokat, az ingyenes munkahelyi étkezés lehetőségét, a nyelviskolai képzések támogatását, illetve a cég termékeire nyújtott kedvezményt említették.
A béren kívüli juttatások alkalmazása elsősorban a közepes- és nagyvállalkozásokra jellemző: míg a 10 fő alatti vállalkozások esetében a megkérdezett cégek mindössze 45%-a alkalmazott valamilyen béren kívüli juttatást, addig a 10 és 49 fő között foglalkoztató cégek körében ez az arány 82%, az 50 és 250 fő közöttieknél 93%, míg a 250 főnél nagyobb nagyvállalatoknál 95% volt. A nagyvállalatok körében a leginkább elterjedt támogatási forma az Erzsébet-utalvány (a cégek 86%-a alkalmazza), a helyi utazási támogatás (81%) és a SZÉP kártya (69%), míg a kisebb cégeknél a harmadik helyen az iskolakezdési támogatás szerepel.
Ágazatonként tekintve az adatokat elmondható, hogy a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalkozások körében a legmagasabb a béren kívüli juttatásokat alkalmazók aránya (79%), az építőiparral foglalkozók 60%-a, míg a kereskedelem és szolgáltatások területén működő válaszadók 56%-a nyújt cafeteriát munkavállalóinak. Emellett az eredmények alapján a külföldi tulajdonhányaddal rendelkező cégek körében a legelterjedtebbek a béren kívüli juttatások: míg a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalkozások esetében a válaszadók 59%-a alkalmaz legalább egy cafeteria-típust, addig a kisebb részben külföldi tulajdonban lévő vállalatok esetében az arány 72%, az ötven százalék feletti külföldi tulajdonaránnyal rendelkező cégek esetében pedig 89% volt.
A válaszadók között gyakoribbak a béren kívüli juttatások azon cégek körében, amelyek jónak ítélték aktuális üzleti helyzetüket: 73%-uk alkalmaz legalább egy típusú béren kívüli juttatást, míg a kielégítő üzleti helyzetről beszámoló cégek esetében 61%, a rossz üzleti helyzetűek körében pedig 41% volt ez az arány. Emellett a cafeteria alkalmazása jellemzőbb azon vállalatok esetében, melyeknél a bruttó bérek emelkedtek az előző év folyamán (70%-uk nyújtott béren kívüli juttatást), mint azoknál, melyeknél a bérek nem változtak (40%), vagy csökkentek (35%).
A béren kívüli juttatásokra szánt keret összege a válaszadó cégek 83%-ánál nem változott az utóbbi egy évben, míg 7%-uk az előző évhez képest a keret csökkenéséről, 11%-uk pedig annak emeléséről számolt be. Nem meglepő módon a válaszadók között az üzleti helyzetüket jónak értékelő cégek körében magasabb, 16%-os volt a cafeteria-keretet emelő cégek aránya, mint a kielégítő üzleti helyzetűek (9%) és a rossz üzleti helyzetben lévők (5%) körében.
A bérek növeléséről beszámoló cégek 13%-a a cafeteriára szánt keretet is emelte. Ezzel párhuzamosan azon válaszadó cégek közül, amelyek csökkentették a béreket, egy sem emelte a béren kívüli juttatásokra szánt keretet, mi több 28%-uk esetében ez a keret is csökkent. Azaz a válaszadó cégek nem kompenzálták a bércsökkentést béren kívüli juttatásokkal, a megszorítás pedig közel egyharmaduk esetében a béren kívüli juttatásokra is kiterjedt.
Arra a kérdésre, hogy egy egytől ötig terjedő skálán mennyire tartják megfelelő eszköznek a béren kívüli juttatásokat vállalatuk vonzóbbá tételére a munkavállalók körében, a válaszadók 37%-a a megfelelő vagy inkább megfelelő opciót választotta, míg 34%-uk kevésbé megfelelőnek vagy nem megfelelőnek, 29%-uk pedig közepesnek ítélte a cafeteria szerepét. A béren kívüli juttatások hatását iskolai osztályzatokhoz hasonlóan értékelve a legjobb osztályzatot átlagosan azon cégek adták, melyek maguk is alkalmaznak egy vagy több cafeteria-típust.
