Bár sok részletet még nem tudni, az bizonyos, hogy az egyelőre csak elképzelésként létező tervek szerint a magyar startup cégekbe fektetők a befektetési érték 25 százalékát kapnák vissza társasági adókedvezményként. Ezt a befektetés évében és az azt követő három évben lehetne egyenlő részben igénybe venni, évente húszmillió forintig. Ezzel a szaktárca számításai szerint évi 10-15 milliárd forint maradna a befektető cégeknél és 40-60 milliárd forintnyi friss tőkéhez juthatnának startupok.
Ha már startup
A kormány meghatározná ennek pontos fogalmát is, nem mellesleg pedig "korai fázisú vállalkozásnak" hívnák őket a jövőben. Az elképzelések szerint azon cégek tartoznának ebbe a kategóriába, amelyek legfeljebb három éve működnek, árbevételük 100 millió forintnál kevesebb, és 20-nál kevesebb embert foglalkoztatnak. Kikötés lenne az is, hogy ne legyenek tulajdonosok más társaságban.
Mindenkiből lehet startup?
Oszkó Péter, az OXO Labs tulajdonosa és vezetője szerint problémás lehet, ha "korai fázisú vállalkozásként" határozzák meg a startupokat. Az ok egyszerű: ilyen üres, múlt nélküli céget nem nehéz létrehozni, így ha utánuk automatikus adókedvezmény járna, akkor nem lepődne meg, ha "statisztikai értelemben valóban tömeges startup alapítási hullám indulna el a jövőben".
Egyetértett vele Zsembery is, aki éppen ezért állítja: ő maga jobban szeret kkv-król beszélni. "De bízzunk benne, hogy ahogyan más országokban, idehaza is sikerül egy jó definíciót találni a preferált vállalkozások meghatározására. A külföldi analógiák és a tapasztalatok nyilván útmutatóul szolgálhatnak" - mondta a HVCA vezetője.
