A kiadványt készítő weCAN kommunikációs szolgáltató tizennégy ország 14 év feletti lakosságára eső fejenkénti reklámköltést vizsgálta az egy főre jutó GDP arányában. A rangsor kifejezi azt is, hogy a reklámipar mennyire mozdítja elő az adott ország produktivitását, tehát egy előkelőbb helyezés az ország reklámiparának gazdasági eredményességéhez való nagyobb hozzájárulását tükrözi.
A rangsor első hét helyezettjét szinte kivétel nélkül a fejlett online szegmenssel rendelkező visegrádi, és a dél-kelet európai országok alkotják. Az első helyen végzett Szlovénia, a második Magyarország lett, majd Szerbia, Lengyelország, Csehország, Horvátország, Bulgária és Észtország következik a sorban.
A kiadvány megállapította azt is, hogy minden országban 1-5 százalékkal többet költenek online reklámokra, mint tavaly. A lengyel, a magyar és a szlovák reklámpiacon minden harmadik eurót az online hirdetésekre költik el a vállalatok.
Mindeközben alapvetően nem változott a tévés hirdetések súlya a teljes reklámtortát tekintve, a nyomtatott sajtóhirdetések száma azonban az egész régióban visszaesik. Az összegzés szerint ez alól Magyarország sem kivétel, ahol az állami megrendelések nélkül gyakorlatilag lehetetlen gazdaságosan nyomtatott napilapokat kiadni.
A rádiós reklámköltések aránya vegyes képet mutat a felmérésbe bevont tizennégy országban: a magyar reklámbüdzsé mindössze 5 százaléka megy el audió hirdetésekre, a balti országokban viszont az összköltségvetés 7-12 százalékát költik el a rádiókban.
