A GVH jogsértőnek találta a DHF és az OCH által a franchise hálózatok tagjainál alkalmazandó megbízási díjak meghatározását, azaz, a minimum jutalékok alkalmazását, és a franchise partnerek működési területére vonatkozó korlátozásokat.
A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata feltárta, hogy a két hálózat egyeztetéseket folytatott 2013 áprilisa és 2014 júniusa között a kizárólagos megbízásállományok megosztásáról - növelve a két hálózat bevételeit, és erősítve piaci pozícióikat.
A versenyhivatal döntésében megállapította még, hogy a DHF és az általa létrehozott ingatlanközvetítői hálózat tagjai közötti, valamint az OCH és az általa létrehozott ingatlanközvetítői hálózat tagjai közötti szerződések meggátolták - vagy tiltással, vagy szankciók alkalmazásával - a franchise partnerek szabad árképzését, és megtiltották a megbízásfelvételt más franchise partnerek területén a DHF esetében 2003. és 2015., az OCH esetében pedig 2004. és 2015. között.
A GVH a kiszabott bírság alapösszegének megállapításához az egyes ingatlanközvetítői franchise-rendszerek működtetéséből származó díjak időarányos nettó összegét vette figyelembe.
A GVH értékelte azt is, hogy az eljárás alá vont vállalkozások piaci részesedése jelenleg meghatározó az érintett piacon, bár a jogsértések kezdetén alacsonyabb piaci részesedéssel rendelkeztek.
A bírság összege eredetileg 30 százalékkal magasabb volt, de a társaságok elismerték a jogsértés elkövetését, gyorsítva és egyszerűsítve ezzel az eljárást. Erre tekintettel - a tavaly december 16-ától hatályos versenytörvény értelmében - a GVH mérsékelte a bírságot, amelynek alapösszegének megállapításakor a franchise-rendszerek működtetéséből származó díjak időarányos nettó összegét vette figyelembe.
Meddig alku és mikortól kartell?
A kartellezés leggyakoribb formái közé tartozik az árrögzítés és az árakkal kapcsolatos információcsere. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy hol a határ, mi a különbség egy kollegiális beszélgetés, egy egészséges alku és a kartellezés között.
A törvény nemcsak az árak tényleges rögzítését bünteti, hanem ennek kísérletét, az erre alkalmas cselekedeteket és azt is, ha egy tevékenységnek lehet ilyen hatása. E jogsértések egyaránt előfordulhatnak versenytársak között és a vevő–eladó viszonylatban is, és súlyos jogkövetkezménnyel járnak.
A versenyjogban a bírság elérheti a globális vállalatcsoport éves nettó árbevételének 10 százalékát, a kartellezés miatt elmarasztalt szereplőket 3 évre kizárhatják a közbeszerzésekből. A közbeszerzések során történő kartellezésben a résztvevők büntetőjogi következményekkel is szembesülnek, végül, de nem utolsósorban kártérítést is kell fizetniük azoknak, akik a verseny korlátozásának következtében kárt szenvedtek el.
Előfordulhat, hogy egy vállalkozás képviselője jóhiszeműen szeretett volna eljárni, mégis kartellgyanúba keveredik.