Elsősorban az iparban és a kereskedelemben szokás plusz juttatást adni, a mezőgazdaságban a legritkább, hogy valamilyen plusszal toldanák meg az ember bérét. Az sem mindegy, hogy az ország melyik részén működik a vállalkozás, ugyanis cafeteriát szempontjából jelenleg a Nyugat-Dunántúlon és Pest megyében dolgozók vannak a legjobb helyzetben, itt a cégek több mint fele kínál béren kívüli juttatást. A Dél-Dunántúlon azonban már csak minden harmadik cég ajánlja ugyanezt.

A felmérés szerint a három legkedveltebb tétel nem változott, csupán a sorrendjük módosult tavalyhoz képest. Az első helyen a bérletpénzt kérik el, a dolgozók, második helyre csúszott az Erzsébet-utalvány, a harmadik helyen pedig stabilan a pénzbeli jutalom áll. A dobogóról épphogy lecsúszott a SZÉP-Kártya, ilyet a vállalatok 9 százaléka tervez adni, mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

„Fontos tisztában lenni azzal, hogy a kedvezményes, 34,22 százalékos közteherrel adható béren kívüli juttatások köre jelentősen leszűkült. Ide mindössze az évi maximum 100 000 forint készpénz kifizetése és a SZÉP Kártya tartozik, a tavaly is ismert alszámlákkal és összegkeretekkel. A helyi bérlet és az Erzsébet-utalvány viszont átkerült a magasabb, 49,56 százalékos adózású, egyes meghatározott juttatások közé, és havi, valamint éves korlátozás nélkül adható” – mondta el a szakember.