Szijjártó Péter megerősítette, a kormány célja, hogy az exportban radikálisan növekedjen a kis- és közepes vállalkozások súlya. A kormány ezért segíti a cégek versenyképességének javítását, illetve támogatást nyújt ahhoz is, hogy ezek a társaságok bekerüljenek a nagy multinacionális vállalatok beszállítói hálózatába - mondta.

A vízgazdaság, a mezőgazdaság és a gyógyszeripar azok az ágazatok, amelyekben a magyar vállalkozások leginkább fel tudják venni a versenyt a külpiacokon - vélekedett a külgazdasági és külügyminiszter.

Kitért arra is, hogy a magyar gazdaság nagymértékben a kivitelre támaszkodik, a GDP-arányos export eléri a 90 százalékot.

Arancha González, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ igazgatója úgy vélekedett, hogy minél versenyképesebbek a kis- és közepes vállalatok egy országban, annál erőteljesebb lehet a gazdasági növekedés. Elmondta, segíteni kell ezeket a társaságokat ebben a folyamatban, ami elsősorban a bürokrácia csökkentésével, a logisztika fejlesztésével, a működő tőkéhez való hozzájutással érhető el.

Abban is támogatni kell a kisebb társaságokat, hogy megértsék, átlássák, milyen termékekre van igény a nemzetközi piacokon - jegyezte meg az igazgató.

Akár exportról, akár befektetésekről legyen szó, kemény versenyben vannak az országok egymással - szögezte le a külgazdasági és külügyminiszter. Magyarország ebbe a megmérettetésbe úgy lépett be, hogy Európa legalacsonyabb vállalkozói adóját és személyi jövedelem adóját biztosítja, illetve támogatja azokat a nemzetközi vállalatokat, amelyek befektetéseket hoznának ide vagy azokat a cégeket, amelyek termékeiket külföldön értékesítenék - tette hozzá.  

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy néhány éve Magyarország az unióban "a probléma része volt, hihetetlen gazdasági mutatókkal rendelkezett és az IMF gyámsága alatt állt", és ezen a helyzeten szavai szerint bátor, nem konvencionális lépésekkel sikerült változtatni, amelyek nagymértékben arra támaszkodtak, hogy milyenek az exportlehetőségek.  A 2010 utáni politika bebizonyította, hogy lehetséges a fiskális fegyelmet javítani, és közben a gazdasági növekedést is erősíteni, s ezzel rácáfolt arra a gazdasági beidegződésre, miszerint a kettő közül választani kell - hangsúlyozta a miniszter.  

Magyarország mélyen integrált az Európai Unióban, a kereskedelme 78 százalékát a közösségi országokkal bonyolítja le, és ezen belül 27 százalékot Németországgal, amely az európai gazdaság gerincét adja - jegyezte meg Szijjártó Péter. Azt is hozzátette: a négy közép-európai ország és Németország között a kereskedelmi forgalom nagyobb, mint a német-francia áruforgalom.

Az Európai Uniós sikere létfontosságú Magyarország számára, ezért is szeretnénk, ha felgyorsítanák a tárgyalásokat a szabadkereskedelemről, amely megállapodások nélkül lehetetlen visszaszerezni a közösség elveszett versenyképességét - összegezte a külgazdasági és külügyminiszter utalván arra is, hogy az Unió legutóbb hat éve tudott szabadkereskedelmi egyezményt tető alá hozni.

Arancha González előadásában megjegyezte, hogy a szabad kereskedelmet jelenleg kétkedés övezi, és hajlamosak megfeledkezni arról az emberek, hogy az árucsere alapvetően hozzájárult a jóléthez, ösztönzi például az innovációt. A szabad piacok elősegítették a növekedést, ma alacsonyabb az extrém szegénységben élők aránya a világon, mint bármikor - tette hozzá a Nemzetközi Kereskedelmi Központ igazgatója.

A kereskedelem, ha a javunkat is szolgálja, sokan nem részesültek annak előnyeiből - jegyezte meg az igazgató utalva arra, hogy hátrányos helyzetben vannak például azok, akik csak feldolgozatlan termékeket tudnak exportálni. Nem a piacokat kell bezárni, hanem a kereskedelmet kell a fenntartható jólét szolgálatába állítani - tette hozzá.