A háztartások saját pénzügyi helyzetüket legutóbb 2006 áprilisában látták a mostaninál kedvezőbbnek, megtakarítási valamint nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlására való hajlandóságuk viszont kissé romlott – áll a GKI jelentésében.

Ezzel szemben, még ha csak hibahatáron belül, de tovább emelkedett az üzleti bizalmi index januárban. Ez a szolgáltató cégek minden korábbinál nagyobb optimizmusának a következménye, az ipari és építőipari várakozások ugyanis gyakorlatilag nem változtak, a kereskedelmiek pedig kissé romlottak.

Az ipari bizalmi index hibahatáron belül romlott tavaly év végéhez képest. A termelési színvonal és kilátások, valamint a rendelésállomány – kivéve az exportét - megítélése pesszimistább lett, a készleteké viszont sokat javult.

A kapacitáskihasználás visszatért a válság előtti szintre. Az építőipari bizalmi index decemberi csúcsához képest lényegében nem változott. Januárban erősödött az előző háromhavi termeléssel való elégedettség, a rendelésállományok minősítése viszont kissé romlott. Ugyanakkor a szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza példátlanul magas, az építőipar egészében 6,2 hónap.

A kereskedelmi bizalmi index a decemberi lassú emelkedés után januárban hasonló mértékben csökkent, ezzel együtt az elmúlt kö zel négy évet jellemző viszonylag keskeny sáv tetejéhez áll közel. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése romlott, míg a rendeléseké érezhetően javult. A szolgáltatói bizalmi index növekedéssel kezdte az évet. A forgalmi várakozások kedvezőbbek lettek, az üzletment megítélése stagnált. A cégek kapacitáskihasználása magas (90%) volt. A foglalkoztatási szándék a kereskedelem kivételével javult, kissé emelkedett viszont a lakosság munkanélküliségtől való félelme. A vállalatok szerint a bővülés fő akadálya a munkaerő-hiány.

Nincs inflációs nyomás

Az áremelési törekvés az iparban és az építőiparban gyengült decemberhez képest, az utóbbiakon belül azonban nem csökkent az áremelésre készülő cégek aránya. A kereskedelmi és a szolgáltató cégeknél nem változott az árváltoztatási szándék, minimálisan erősödött viszont a fogyasztók inflációs várakozása. A magyar gazdaság várható helyzetéről alkotott vélemény a kereskedelem és a lakosság kivételével – ahol decemberben volt jelentős pozitív változás – minden ágazatban érezhetően kedvezőbb lett.