A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendszeres ellenőrzései keretében átfogó vizsgálatot folytatott a Signal Iduna Biztosító Zrt.-nél (Signal Biztosító). A vizsgálat 2014 májustól a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át, fókuszálva többek között az etikus életbiztosítási szabályoknak történő megfelelés ellenőrzésére is. Bár az MNB számos hiányosságot feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosító megbízható működését.

A jegybank ugyanakkor jogsértésként azonosította, hogy a Signal Biztosító egyes élet- és nem életbiztosítási termékeivel, illetve csoportos biztosításaival összefüggő belső szabályozási, nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási és ellenőrzési rendszerei nem feleltek meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak.

Előbbiekkel összefüggésben a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a Signal Biztosító vizsgált életbiztosítási termékei nem felelnek meg maradéktalanul az etikus életbiztosítási koncepció jogszabályi előírásainak. Az MNB ezért kötelezte a biztosítót, hogy az alapkezelés során kapott visszatérítést az ügyfeleknek elvonáscsökkentésként beszámítva juttassa vissza, és az általa felszámított bármely költséget úgy nevezze meg, hogy abból megállapítható legyen azok mögöttes célja és tartalma.

Semmibe vett jogszabályok

A vizsgálat megállapította azt is, hogy a Signal Biztosító a csoportos biztosításaival érintett partnereihez úgy szervezett ki kiemelten fontos feladatköröket, illetve tevékenységeket, hogy a kiszervezés során figyelmen kívül hagyta az arra vonatkozó jogszabályi előírásokat.

A Signal Biztosító életbiztosítási szerződéseinek kötelező, illetve lehetséges tartalmi elemei több szerződési feltételt érintően nem voltak összhangban a vonatkozó jogszabályi előírásokkal. Így többek között azok nem megfelelően tartalmazták az ajánlati kötöttségre, a szerződés létrejöttére és megszűnésére, valamint a járadékszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket. Nagyszámú – jellemzően az egyértelműség követelményét sértő – hiányosság merült fel továbbá az egyes életbiztosítási (nyugdíjbiztosítási) és lakossági vagyonbiztosítási szerződési feltételek tartalmi elemeivel kapcsolatban is. Problémák voltak továbbá a biztosító vállalatirányítási, informatikai és számviteli gyakorlatában is.

Hiányosságokat tárt fel az MNB a Signal Biztosító panaszkezelési gyakorlata, illetve az élet- és nem-életbiztosítási szerződéseihez kapcsolódó ügyféltájékoztatási tevékenysége körében is. Így például a díjhátralékos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződéseknél kiküldött felszólító levelek nem tartalmazták a biztosítási díj esedékességének és az attól számított hatvannapos póthatáridő lejártának dátumát, illetve az ügyfelek arról sem kaptak tájékoztatást, hogy a biztosító által módosított kgfb ajánlatokkal szemben kifogással lehet élni.

Jogszabálysértő gyakorlat

A Signal Biztosító a lakossági vagyonbiztosításainál emellett – az ügyfél ajánlatát kötvénynek nevezve – már az ajánlattétel során a biztosítás létrejöttének megtévesztő látszatát keltette a fogyasztókban. Az életbiztosítási szerződéseket érintő ügyfél-tájékoztatás területén az értékkövetésre, a visszavásárlási és díjmentes leszállítási értékre, illetve a hozamkalkulátor alkalmazására vonatkozóan állapított meg a MNB jogszabálysértő gyakorlatot.

A jogsértések miatt az MNB összesen 40 millió forint felügyeleti és 13 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a SIGNAL Biztosítóra, s kötelezte a jogszabályoknak megfelelő működésre. A biztosítónak 2018. április 30-ig kell írásban tájékoztatni az MNB-t a jogsértések megszüntetése érdekében tett intézkedéseiről.