A tájékoztatás szerint, mivel a mesterséges intelligencia egyike a 21. század stratégiai szempontból legfontosabb technológiáinak, az Európai Bizottság három pilléren alapuló megközelítést vázolt fel az állami és magánberuházások növelése, a társadalmi-gazdasági változásokra való felkészülés, valamint megfelelő etikai és jogi keretrendszer kialakítása érdekében.

Az elképzelések szerint az Európai Uniónak 2020 végéig legalább 20 milliárd euróval (mintegy 6200 milliárd forint) kell növelnie a mesterséges intelligenciával összefüggő kutatási és innovációs beruházásokat. A beruházások elő fogják segíteni a mesterséges intelligencia fejlesztését az olyan kulcsfontosságú ágazatokban mint a közlekedés és az egészségügy, össze fogják kapcsolni és meg fogják erősíteni a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatóközpontokat, valamint ösztönözni fogják a teszteléseket és a kísérleteket.

Mivel a mesterséges intelligencia megjelenésével számos új munkakör jön létre, a bizottság arra kívánja ösztönözi a tagállamokat, hogy korszerűsítsék oktatási és képzési rendszereiket, és támogassák a munkaerőpiaci átmenetet. A bizottság támogatni fogja üzleti-oktatási partnerségek létrejöttét, hogy Európába vonzza és itt is tartsa a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakembereket. Ezenfelül képzési programokat fog életbe léptetni, és támogatni fogja a készség- és kompetenciafejlesztést.

A mesterséges intelligencia új etikai és jogi kérdéseket is felvet a felelősséggel és a döntéshozatal esetleges elfogultságával kapcsolatban. A bizottság ezért 2018 végéig etikai iránymutatásokat terjeszt majd elő a mesterséges intelligencia fejlesztésére és felhasználására vonatkozóan. A bizottság emellett iránymutatást is ki fog dolgozni a termékfelelősségről szóló irányelv értelmezéséről, hogy a hibás termékek tekintetében jogi egyértelműséget biztosítson a fogyasztók és a gyártók számára – közölték.