Az új kormány hamarosan több növekedésösztönző, a versenyképességet fokozó intézkedést mutat be, amelyekkel hatékonyabban kiaknázhatók az ország gazdasági tartalékai, és 2019 után is stabilan fenntartható marad a 4 százalék feletti növekedés.

A 2018-2022-es konvergenciaprogramban a magyar kormány azzal számol, hogy a GDP a 2017-es 4 százalékos bővülés után 2018-ban 4,3 százalékkal, 2019-ben 4,1 százalékkal, 2020-ban 4 százalékkal emelkedik, majd gyorsabb ütemre kapcsol, 2021-ben 4,2, 2022-ben pedig 4,1 százalékkal nő.

Ami már kiderült a nyilatkozatokból, hogy az ország biztonsága, a teljes foglalkoztatottság és a családok támogatása kap előkelő figyelmet.

A kis- és közepes vállalkozásokat kell segíteni 

A célok teljesítéséhez rendkívül fontos a hazai kis- és közepes vállalkozások segítése – hangzott el a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában, ahol Boros Imre és Bogár László közgazdászok mondták el, szerintük, hogyan lehetne megvalósítani a konvergenciaprogramban foglaltakat.

Az állami rásegítésnek nem annyira pénzben, inkább piaci rásegítésben kell megjelennie – hangsúlyozta Boros Imre, aki példaként a mézágazatot hozta fel. Mint mondta, Magyarországon kiváló a méz minősége, annak értékesítésével azonban problémák vannak. Ha azonban az állam segítene ebben, lényegesen nőne az ágazat termelékenysége.

A közgazdász szerint kedvező lehetne például a mezőgazdaság és a turizmus összekapcsolása, hogy az itthon, az egyre inkább magyar kézben lévő élelmiszer-feldolgozó cégek termékeit az egyre nagyobb számban Magyarországra érkező turisták vásárolják meg.

Lépéskényszerbe kerültünk 

Bogár László szerint a felzárkózás alapfeltétele a magas hozzáadott értékű termékek növelése. Magyarország e tekintetben a korábban rosszul megválasztott gazdaságpolitika miatt egyfajta lépéskényszerben van, hiszen a jelenlegi összeszerelő-üzemek alacsony hozzáadott értékkel bírnak.

A közgazdász pozitív példaként Szlovéniát és Csehországot említette, ahol jóval nagyobb hangsúlyt kaptak a hazai megoldások és az, hogy csak a szükséges mértékben vonták be a multinacionális külföldi cégeket. Nálunk a legfrissebb összesítések szerint mintegy 30 milliárd dolláros kárt okozott, hogy a szükségesnél lényegesen nagyobb szerepet kaptak a gazdaságban a külföldi vállalatok.

Bogár László álláspontja szerint sem elsősorban pénzügyi rásegítésekkel, hanem piacszervezéssel kellene dinamikát adni a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak. Csökkenteni kellene a hazai cégek kiszolgáltatottságát, hogy fel tudják venni a harcot a külföldi hálózatokkal – tette hozzá.

A választásokról szólva mindketten úgy vélték, a politikai fanyalgás mindig jelen lesz, ugyanakkor a globális gazdasági-pénzügyi körök számára a stabilitás döntő fontosságú.