Az MTI-nek elküldött tájékoztatás szerint Magyarország mellett Csehország, Görögország, Lengyelország, Oroszország és Románia 200-200 vállalati és informatikai döntéshozóját kérdezte a digitális átalakulásról az Ipsos közvélemény- és piackutató cég. A felmérésben a legalább 250 embert foglalkoztató pénzügyi, kiskereskedelmi és termelőcégek vettek részt.
A kutatás szerint a magyar üzleti döntéshozók 12 százaléka úgy véli, ha nem tud a digitalizációs változásokra azonnal reagálni, hátrányba kerül, míg a régiós átlag csak 7 százalék. A felmérés szerint a magyar cégvezetők 48 százaléka abban egyetért a régió vállalati döntéshozóival, hogy a folyamatot elsődlegesen biztonsági problémák hátráltatják, bár a régiós átlag 2 százalékponttal alacsonyabb. Ezt Magyarországon a jogszabályi háttér, mint a második legfőbb akadály követi 39 százalékkal. Ezt a térség egészében csupán 25 százalék tartja fontosnak.

Ezzel szemben a vállalati vezetés és a dolgozók felkészültségét sokkal inkább akadálynak tartják a környező országok döntéshozói: 42 százalékuk szerint ez a második legnagyobb probléma, miközben a magyar cégvezetők gondolják a legkevésbé így, 37 százalékkal. Ez arra utal a Microsoft szerint, hogy felkészültebbnek, "jövőállóbbnak" tartják a magyar munkaerőt, mint a térség egészében.

A digitalizációt vezérlő tényezők megítélésében is eltér Magyarország a régiós vélekedéstől. Kisebb különbség mutatkozik a vállalati működés optimalizálásának, illetőleg a munkavállalói együttműködés hatékonyságjavításának szerepét illetően: míg Magyarországon mindkét komponenst a megkérdezettek 83 százaléka tartja kiemelten fontosnak, a térség egészében 76, illetve 74 százalék ez az arány.

A kutatás kitért arra is, hogy hatalmas eltérés van abban, hogyan tekintenek a magyarországi vállalkozások az innovatív technológiákra: a válaszadók 77 százaléka tartja cége sikeres digitalizációjában meghatározónak ezt az elemet, eközben a régiós átlag alig 58 százalék.