A magántulajdonú vállalkozások esetében már-már közismertnek mondható, hogy a családi értékekben rejlő gyökerek, a közös jövőkép és a vállalati kultúra kap hangúlyos szerepet a hosszútávú vízió kialakításakor. Ugyanakkor pusztán a tulajdonosok szándéka a vállalkozásaik feletti családi tulajdon, illetve kontroll megtartásáért önmagában még nem jelent garanciát arra, hogy a vállalkozás túléli a következő évtizedeket. A kutatás során megkérdezett 791 családi tulajdonú vállalkozás vezetőinek válaszaiból úgy tűnik ugyanis, hogy az általános vélekedéssel ellentétben az egyre gyökeresebb piaci változások és az azonnali reakciót igénylő kihívások hatására jellemzővé válik egyfajta szakadás a stratégiai vízió, a családi hagyaték és vagyon, illetve a rövid távú üzleti preferenciák között, az utóbbiak javára.
A tanulmányból kiderül, hogy a családi vállalkozásoknak a fele gondolja úgy, hogy készen áll a jövő kihívásaira, azonban az elemzésből jól látszik, hogy a tulajdonosi pozíciók, az irányítás-vezetés, az utódlás és a stratégia jelentette négy fő vizsgálati területből legalább egy esetében teljesen hiányzik a tudatosság. Az 58 országban folytatott interjúk azt mutatják továbbá, hogy alig 41%-a a megkérdezetteknek érez hasonló magabiztosságot az utódlási tervével kapcsolatban.
Különösen érdekes ennek fényében, hogy a családi vállalkozások hosszú távú orientációja nem feltétlenül jelenti azt, hogy a stratégiára vonatkozó tervek 5 évnél hosszabb időre szólnak. Az elemzés rámutat például, hogy a válaszadók 47%-a rendelkezik formális hosszútávú stratégiával, 46%-a csak a következő 2-5 évre fókuszál, míg 18%-uk csupán a következő 1 évre tervez előre.
A magántulajdonú válallkozások tulajdonosai szerint a következő 10-20 éves periódusban a három legjelentősebb kihívás, amely a piacot mozgatja majd, a felforgató technológiák (mesterséges intelligencia, robotika, stb.) implementációja, a digitalizáció további gyorsulása illetve a változó vásárlói magatartás.
Kiemelt prioritás a tulajdonosok számára a generációváltás kezelésének kérdésköre is. Az utódok felkészítése emberi, szakmai és üzleti szempontból kritikus a vállalkozás hosszú távú orientációját tekintve, ezért szükséges, hogy kellő figyelmet fordítsunk az eljövendő vezetők felkészítésére. A generációváltást érintő kérdések megfelelő kezelése érdekében időben létrehozott, specifikált, részletes öröklési terv kellő motivációt adhat a következő generáció számára – jegyzi meg dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private közép-európai vezető partnere.
A generációváltást övező kihívások megfigyelhetők operatív vezetői és tulajdonosi szinten is. Az elemzésből kiderül, hogy a vezetői utódlás kérdésében a válaszadók több, mint 40%-a csak informális tervvel rendelkezik a jövőre nézve, és csupán 24%-uk alakított ki családi alkotmányt vagy ahhoz hasonló jogi instrumentumot és az utódlással kapcsolatos kérdések rendezésére. Ezekkel az eredményekkel némileg korrelál, hogy a tulajdonosok alig 30%-a véli úgy, hogy a következő generáció készen áll arra, hogy átvegye a családi vállalkozás vezetését. Ennek fényében elgondolkodtató összefüggést mutat, hogy a tulajdonosi pozíciók utódlása a vizsgált vállalkozások 5%-ánál a következő 1 évben, 46%-ánál a következő 1-5 évben, 20%-uknál a következő 6-10 évben, 17%-uknál pedig 10 éven belül esedékessé válik.
A magántulajdonú, családi vállalkozások gyorsabb változásra képesek és a személyes kapcsolati háló miatt komplexebb kihívásokkal rendelkeznek, a nem magántulajdonú versenytársaikhoz képest. Egy esetleges haláleset, házasság vagy válás eredménye kritikus zavart okozhat a vállalkozás működésében. Az elemzés rámutat, hogy habár általánosságban a tulajdonosok továbbra is családi körben szeretnék tudni a hosszú évek munkájával felépített vállalkozásukat és szeretnék megőrizni az ebben rejlő hagyományokat, értékeket, a mindennapi működés során felmerülő kihívások és ezek kezelése gyakran eltéríti a fókuszt a hosszú távú tervezéstől – teszi hozzá dr. Erdei Márton a Deloitte Magyarország szenior tanácsadója.
