A válságkezelési stratégia négy alappillérének nevezte a munkavállalók egészségének megóvását, a munkahelyek megtartását, az energiabiztonság fenntartását, illetve a folyamatos működés és üzletmenet biztosítását.

A koronavírus-járvány hatására csoportszinten átlagosan mintegy 40 százalékkal csökkent az üzemanyagok iránti kereslet, az arányok országonként eltérőek. Jelentősebben visszaesett a benzin forgalma, kevésbé a dízelé, miután azt jellemzően cégek használják, nem magánemberek – jelezte Hernádi Zsolt.

Az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta: a Mol minden területen folyamatosan dolgozik, a vállalatnak nincsenek likviditási nehézségei, és számos intézkedést vezettek be, hogy csökkentse a koronavírusnak a vállalatcsoportot érintő gazdasági hatásait.

Hernádi Zsolt ismertette: a Mol-csoportnál több mint 25 ezer ember dolgozik, ebből 9 ezer Magyaroszágon, a vállalat eddig 2,6 milliárd forintot fordított járványügyi védekezésre. Csoportszinten 6000 ember tud otthonról dolgozni.

Az elnök-vezérigazgató elmondta, hogy egyes munkakörökben részmunkaidős foglalkoztatást kellett bevezetni, ez a dolgozók mintegy 40 százalékát érinti, őket 60, illetve 80 százalékos munkaidőben foglalkoztatják. Ehhez igazítják a javadalmazásukat is időlegesen, két és fél hónapig.

Magyarországon 28 töltőállomást kellett átmenetileg bezárni. Az olajipari társaság három finomítója 70 százalék fölötti kapacitáson működik, de folyamatosan üzemelnek, a leállásokat mindenképpen megpróbálják elkerülni.

A Mol csoportszinten 1 milliárd dollár értékben fogja vissza tervezett beruházásait. A vállalatcsoport átalakította idei pénzügyi és működési célkitűzéseit a járvány okozta bizonytalanság miatt, visszavonta a 2020-ra meghatározott kamat- és adófizetés, valamint amortizáció előtti eredmény (EBITDA) célkitűzését, a sajtótájékoztatón az elnök-vezérigazgató új EBITDA célkitűzést nem közölt.

Hernádi Zsolt hangsúlyozta, a járvány után országos és regionális szinten felértékelődik majd az ellátásbiztonság, új iparpolitikára lesz szükség.