A jegybank csütörtöki közleménye szerint célvizsgálatuk során a Vöröskő Kft. nem tudta dokumentumokkal alátámasztani, hogy a fogyasztóknak nyújtott hitelre, így különösen az áruhitellel kombinált hitelkártyákra vonatkozó közvetítői tevékenységét megelőzően ténylegesen felmérte volna ügyfelei igényeit. Különösen nagy fogyasztóvédelmi kockázatot jelent ez annak a sérülékeny fogyasztói körnek, akik idős koruk, illetve pénzügyi tájékozottságuk hiánya miatt nem látják át, vagy a tájékoztatás hiánya miatt nem is tudják, hogy pontosan milyen terméket közvetítettek nekik - hangsúlyozta az MNB.
A Vöröskő Kft. emellett nem tudta igazolni, hogy magánszemély közvetítőinek megfelelő szakmai továbbképzéseket biztosított. Felügyeleti adatszolgáltatása nem egyezett meg teljeskörűen a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokkal. A szerződéses nyilvántartás nem volt alkalmas a közvetített pénzügyi szolgáltatási, illetve ügyfélszerződések utólagos ellenőrzésére.
A társaság nem őrizte meg az ügyféltájékoztatásra, valamint több esetben az ajánlat-átadásra vonatkozó dokumentumokat sem a jogszabály által előírt három évig. A fogyasztók így nem kaptak kielégítő mennyiségű, a termékek összehasonlítását lehetővé tevő versengő ajánlatot, amely megkönnyíthette volna a számukra legelőnyösebb konstrukció kiválasztását.
Hiányosan vezette a társaság panaszkezelési nyilvántartását is, a szóbeli panaszokról felvett jegyzőkönyvekben egyes esetekben nem rögzítette a fogyasztói bejelentés alapos, határidőben történő megválaszolásához szükséges valamennyi adatot. A fogyasztók nem kaptak megfelelő tájékoztatást további jogorvoslati lehetőségeikről sem. Emellett hiányos volt a
Vöröskő Kft. panaszkezelési szabályzata is, mivel nem tartalmazott a jogszabályban előírt minden elemet.
Ezek miatt szabta ki a jegybank a 24 millió forintos felügyeleti és a 18 millió forintos fogyasztóvédelmi bírságot, emellett kötelezte a társaságot, hogy 90 napon belül írásban tájékoztassa a feltárt jogsértések megszüntetéséről.
A felügyeleti bírság kiszabásánál súlyosító körülményt jelentett a többi között a hiányos vagy hibás adatszolgáltatás, amely az MNB folyamatos felügyelési feladatait hátráltatta. A fogyasztóvédelmi bírságnál súlyosító körülménynek számított egyebek mellett, hogy jelentős számú fogyasztó tájékoztatáshoz fűződő joga sérült, ami érdeksérelem okozására is alkalmas lehetett. A jogorvoslati tájékoztatás hiánya akadályozhatta a fogyasztókat a további jogorvoslatnál.
Enyhítő körülmény volt, hogy a társaság együttműködött a vizsgálat során, már a vizsgálat alatt több hiányosság megszüntetésére intézkedéseket tett és egyes intézkedések megtörténtét igazolta a jegybanknak - áll a közleményben.