A 2790 vállalkozás vezetőjének válaszain alapuló félévente ismétlődő felmérés alapján képzett konjunktúramutató a 2020 októberi plusz 14 pontról plusz 28 pontra emelkedett áprilisban. A mutató eddigi legalacsonyabb értékét 2020 áprilisában mérték, mínusz 25 ponttal, azóta folyamatos a javulás.

A közleményben kiemelték, az idei áprilisi értéknél alacsonyabbat - 2020 áprilisát kivéve - 2014 áprilisa óta nem mértek.

Az idei áprilisi felmérésben a jövőbeni üzleti helyzetre, a beruházásokra, valamint a megrendelésekre vonatkozó várakozások egyaránt jelentősen javultak.

A kilátások legnagyobb mértékben a megrendelésekre vonatkozóan javultak, ez a mutató plusz 43 ponton áll, az előző félévhez képest 19 ponttal emelkedett.

Az üzleti klíma javulását leginkább a külföldi (rész)tulajdonban lévő, az 50-249 fő közötti, a döntően exportáló, illetve az építőipari cégek jelzik. Kiemelik, hogy a 10 fő alatti kis- és mikro vállalkozások körében továbbra is recessziós várakozás tapasztalható, a jelentős javulás ellenére is - írták.

A jelenlegi üzleti helyzet értékelése arra mutat, hogy a koronavírus-járvány hatására kibontakozó gazdasági válság továbbra is jelentős negatív hatást gyakorol a Magyarországon működő vállalkozásokra. A kisméretű, a kizárólag hazai értékesítésre termelő, a tisztán hazai tulajdonban álló, valamint az egyéb gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedő vállalatok vannak kitéve leginkább a gazdasági válság jelenlegi hatásainak - tették hozzá.

A bizonytalansági mutató csökkent, 54 pontos értéke arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése egyöntetűbbé vált, de továbbra is polarizált, a vállalkozások helyzetértékelésében jelentős különbség tapasztalható az egyes kategóriákban - írták.

A felmérés szerint a vállalkozások a következő fél évben ismét jelentős munkaerő-keresletre számítanak: az egyenlegmutató plusz 17,9 ponton áll, ami 19 ponttal magasabb 2020 októberinél, csaknem megegyezik 2019 áprilisival.

Minden vállalati kategóriában többségben vannak a létszámbővítést tervező cégek, különösen a döntően exportra dolgozó, a külföldi (rész)tulajdonban lévő, illetve az 50 fő feletti létszámkategóriákba tartozó cégek számolnak létszámhiányra, a szektorok közül a szolgáltató szektor emelkedik ki e tekintetben - írták.