„A Digiméter lényege, hogy pontosan ugyanazon szempontok alapján és ugyanazzal a kérdőívvel végezzük el a kutatást minden évben a kkv-k között. A kapott válaszok alapján összeállítunk egy digitális versenyképességi mutatót, amely egy fő értékből és hat almutatóból áll. Ezekből pedig az évek során ki fog rajzolódni majd egy trend, jelenleg a második kutatási évben járunk” – mondta a projekt ötletadója, a Smart Commerce Consulting vezető tanácsadója.

Kis Ervin Egon hozzátette: az is céljuk, hogy már rövid távon utat mutassanak a kis- és középvállalkozásoknak. Miközben ugyanis a hazai felhasználók meglehetősen digitalizáltak, és a lakosság jelentős része – jórészt az okostelefonok terjedésének köszönhetően – számos digitális szolgáltatást napi szinten jól használ, addig a kkv-knál mintha ennek jóval kevesebb nyoma lenne.

„Van néhány komoly sikertörténet, és olyan szolgáltatás, amelyet mindenki ismer. Valaha ők is mikrovállalkozások voltak, aztán mára már nagyobb – akár milliárdos – cégekké váltak. Ez az élboly, de ott van az a tömeg, akiknél nem nagyon látjuk ezt a szintet. Abszolút hétköznapi példa, hogy felkel reggel a vállalkozó, aki akkor még egy digitalizációra nyitott fogyasztó. Az okostelefonja segítségével megtervezi az útvonalat a következő tárgyalási helyszínére, szintén a mobiljával elindítja a parkolást, és így tovább. Majd elkezd vállalkozóként dolgozni, és úgy tűnik, mintha elfelejtené, mit jelent a digitalizáció, és nem próbál meg a fogyasztó fejével gondolkodni” – részletezte a szakember.

A kkv-k többsége számos területen lemaradt a lakossághoz képest, és nem aknázzák ki a digitális eszközökben rejlő lehetőségeket, nem használják ki a munkavállalóik meglévő digitális készségeit sem. A jelenség vizsgálatára a Digiméter megbízásából a Reacty Digital szeptemberben reprezentatív kutatást végzett a 18-79 év közötti magyar lakosság körében.

„A felmérés szerint a felhasználók 71 százaléka vásárol internetes hirdetés hatására, viszont a vállalkozásoknak csak a 41 százaléka hirdet online. De még feltűnőbb a különbség, ha azt nézzük, hogy az internetezők 92 százaléka néz utána a Google-ön a termékeknek vagy szolgáltatásoknak, a Google-térképen pedig 78 százalékuk keres rá az üzletekre, irodákra vagy vendéglátóhelyekre. Ezzel szemben a cégeknek csupán 27 százaléka van fent a Google Maps-en, vagy ha fent is van, akkor is előfordul, hogy nem az adott kisvállalkozás töltötte fel magát, így a róla szóló adatokat sem tudja kezelni” – mondta Kis Ervin Egon.

A kkv-k 30 százalékának van Google Cégem fiókja, 25%-a hirdet a Google Ads felületén keresztül, 11% használ Google Shoppingot és 7% él a keresőoptimalizálással. A kapcsolattartás terén a lakosság 88%-a szokott családtagokkal vagy barátokkal chatelni, és 59% videochatel. A céges válaszok viszont azt mutatják, hogy mindössze 27 százalékuk használ telekonferencia-szoftvert, és csupán tizedük él a chat lehetőségeivel a munkavégzés során.

A járvány miatt felpörgött, majd megtorpant a fejlődés

A Digiméter a tavalyi kutatással megegyező módon mintegy 50 kérdéssel 6 területen térképezte fel a digitális jelenlét, a digitális mindennapok, a vállalkozásvezetés, az értékesítés és marketing, valamint a digitális pénzügyek és az informatikai biztonság területét. A 2021. augusztus-szeptemberben végzett felmérés a mintegy 800 kkv válaszai alapján országosan reprezentatív képet mutat a hazai helyzetről.

Összességében a leginkább szembetűnő az évről évre történő fejlődés helyett a változás látszólagos hiánya. Bár hozzá kell tenni, hogy tavaly a koronavírus teljesen új helyzetet teremtett mindenki számára. 2020 márciusa után a legtöbb cég a járványhelyzet és a különböző korlátozások miatt kényszerdigitalizáción ment keresztül, amikor több újítást is bevezettek. Ezek egy része azonban vagy nem vált be, vagy voltak, akik idővel visszatértek a jól megszokott régi folyamatokhoz.

Egyet előre, egyet hátra?

„A Digiméter fő indexe tehát nem változott. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy visszaálltak volna a cégek a járványhelyzet előtti időszakra, hanem többnyire megmaradtak azon a fejlettségi szinten, ahová tavaly – akár két-három éves előrelépéssel – ’felugrottak’. A nagy kép mögött azonban a mélyebb összefüggéseket tekintve már számos izgalmas folyamat látható. Vannak olyan komponensek, amelyek növekedtek, mások csökkentek, és ezek úgymond kiütik egymást, ezért látszik a felszínen egy viszonylagos változatlanság” – értékelte a Reacty Digital üzletfejlesztési igazgatója.

Pintér Róbert látványosabb elmozdulásként említette, hogy a Google cégem alkalmazása 16 százalékról 30 százalékra ugrott fel. Az informatikai biztonság alindex mérése során pedig az derült ki, hogy egyre több vállalkozás használ VPN-t, ami 19% helyett 24%-ot jelent. A negatív tendenciák közül viszont jelentős visszaesés, hogy az ügyfelekkel való kapcsolattartásban a chat és a chatbotok használata a 17%-os arány után 8%-ra zuhant.

„Cégméret alapján az látható, hogy az 50-249 fő közötti kkv-k esetében 49-ről 52 pontra tudott emelkedni a Digiméter, és növekedés volt megfigyelhető a központi régióban lévő, tehát a budapesti és Pest megyei vállalkozásoknál. Viszont Észak-Magyarországon, Dél-Dunántúlon vagy például Közép-Dunántúlon csökkent az index értéke” – tette hozzá.

A nagy kivétel a digitális pénzügyek

A hat alindex közül a pénzügyi szegmens továbbra is a legfejlettebb területnek számít. Pintér Róbert az IoT Zóna műsorban kiemelte, hogy ahol igen erős az állami szerepvállalás, és a szabályozási környezet is egyre inkább ezt írja elő, ott a kényszerdigitalizáció is számottevően felerősíti a folyamatokat.

Így például az elmúlt egy év alatt a számlázórendszert használók aránya 79%-ról 86%-ra nőtt, a felhőalapú rendszert is alkalmazóknál a növekedés 16-ról 19%-ra történt. A másik oldalon csökkent azoknak az aránya, akik nem bocsátanak ki, vagy nem fogadnak el elektronikus számlát (18%-ról 11%-ra), ugyanakkor a banki mobilapplikációk használata visszaesett 58-ról 48 százalékra - írja az iotzona.hu.

„Két fő trend azonosítható: az egyik, ha van szabályozás, akkor az egyúttal egy kényszer is, ami miatt előre kell lépni, a másik ösztönző pedig természetesen a verseny. Ez utóbbiban segít a Digiméter, amely megmutatja a vállalkozásoknak, hogy a hozzájuk hasonló társaságok miben jók, vagy miben jobbak, illetve hol vannak azok az egyszerűen elérhető lehetőségek, amelyekkel csökkenthető a lemaradás, és fejleszthető a versenyképesség és a felkészültség. A top 10 százalék viszont egyértelműen abból kovácsol előnyt, hogy ők mennek elöl, és lehetőség szerint ők vezetik be leghamarabb az új megoldásokat, így lesz profibb és profitábilisabb a működésük” – összegezte a Reacty Digital üzletfejlesztési igazgatója.

„A digitalizációt ne úgy képzeljük el, hogy van egy abszolút érték, amit el kell érni, és az a szuper digitális vállalat, amely minden területen jól teljesít. Ahhoz, hogy a kkv-k versenyelőnyt szerezzenek, már az is elég, ha minden digitalizációs szempontból egy ponttal jobbak a konkurenseknél. Tehát az elérhető 100 pontból már akár 27 ponttal is előnyre lehet szert tenni, hogyha a versenytársak teljesítménye 26 pont” – érzékeltette Kis Ervin Egon a szemléletváltozás és a kisebb fejlesztések fontosságát.