Jump to content

Az európai cégek negyede nem költ eleget a kiberbiztonságra

2022. 02. 11. 21:20

Szakértők szerint a vállalatoknál meghiúsított minden tizedik incidens súlyos biztonsági sérülést okozhatott volna. A Kaspersky közelmúltban készített felméréséből ugyanakkor kiderül, hogy az európai üzleti döntéshozók 23%-a szerint a cégük nem költ eleget az incidensek megelőzésére.

Mivel több mint háromnegyedük (79%) esett már áldozatul kiberbűncselekménynek (és az incidensek zömét, 31%-át „csupán” egy e-mailes támadás okozta), az üzleti döntéshozóknak magasabb fokozatba kell kapcsolniuk, és korszerű technológiákat kell alkalmazniuk az eszközök védelme és a biztonsági sérülésekből eredő költségek csökkentése érdekében.

A különféle méretű vállalatok elleni hackertámadások egyre durvább fenyegetést, és ezzel együtt egyre nagyobb aggályt jelentenek az üzleti döntéshozók számára Európa-szerte. Azonban már elérhetőek olyan korszerű megoldások, amelyek segítséget nyújthatnak eszközeik védelmében, valamint a pénzügyi hatás csökkentésében abban az esetben, ha a támadás sikerrel járna.

A kiberfenyegetések lehetőségeinek fejlődésével párhuzamosan a biztonsági megoldások és szolgáltatások is egyre fejlődnek, hatékonyságuk pedig bizonyított. A Kaspersky jelentéséből azonban az derül ki, hogy a vállalatok és üzleti döntéshozóik nem tesznek elég erőfeszítést a védekezés érdekében, mivel nem tudják, hogyan kell.

Malware-ek, képzetlen munkavállalók és a védelem hiánya

Ezek azok a problémák, amelyek leginkább nyugtalanítják a megkérdezetteket. A felmérésben részt vevő 1500 döntéshozó 63%-a mondta azt, hogy aggódik a kiberbiztonsági támadások jelentette fenyegetés miatt, különösen a következő támadási típusok esetében:

  • kémprogramok: 64%,
  • zsarolóprogramok: 63%,
  • malware-ek: 63%,
  • célzott támadás (adott szervezet vagy iparág ellen): 63%,
  • e-mail: 62%.

Emellett az üzleti döntéshozók 53%-a tart attól, hogy az alkalmazottak nem tartják be a biztonsági szabályzatokat és gyakorlatokat. Mindössze 21 százalékuk bízik meg teljes mértékben a dolgozóik biztonságtudatosságában. Továbbá az a tény, hogy a munkavállalók egyre többet használják a saját tulajdonú eszközeiket és a felhőalapú szolgáltatásokat, a válaszadók 64%-a szerint megnehezíti a lehetséges kockázatok vagy biztonsági sérülések monitorozását.

„Legyen szó akár dolgozói hibáról, e-mailben érkező támadásokról vagy az informatikai infrastruktúra növekvő komplexitásáról, a felmérésünk nagyon is egyértelmű problémákra világít rá, amelyeket a vállalatoknak – a kkv-knak éppúgy, mint a nagyvállalatoknak – kezelniük kell. Ezt kifinomult biztonsági megoldásokkal – nem pusztán végpontvédelemmel –, jobb fenyegetéselemzéssel, valamint a munkavállalói tudatosság megerősítéséért végrehajtott beruházások növelésével tehetik meg” – mondta Miroslav Koren, a Kaspersky Kelet-Európáért felelős igazgatója.

A jelentésből kiderül, hogy a külső felek által biztosított informatikai biztonsági szolgáltatásokba való beruházás megtérül, és segít a súlyos incidensek elkerülésében. A felmérés megállapította, hogy a kiberbiztonsági tevékenységet kiszervező vállalatok 10%-kal kevesebb incidenst szenvedtek el azoknál a vállalatoknál, amelyek csak belső erőforrásokat alkalmaznak.

2021-ben a vállalkozások elkezdtek kiszervezett segítséget igénybe venni ehhez a tevékenységhez. Egy másik kutatás megállapította, hogy egyre több vállalkozás – kkv-k és nagyvállalatok egyaránt – bíz meg felügyelt biztonsági szolgáltatásokat nyújtó cégeket (MSP-ket) azzal, hogy biztosítsák védelmüket a kihívást nyújtó környezetben. Az új technológiák gyors bevezetése, az új munkavégzési minták és az infrastruktúra komplexitásának növekedése arra ösztönözte őket, hogy vállalaton kívüli, magasan képzett szakemberekhez szervezzék ki a kihívást jelentő biztonsági tevékenységek végzését - írja az iotzona.hu.

(Forrás: sikeresceg.co.hu, iotzona.hu/Fotó: pixabay.com)