Hangsúlyozta: digitális fordulatra van szükség, mert az ország akkor lehet sikeres, ha sikerül megértetni össztársadalmi szinten a digitalizáció fontosságát. "A következő években az ország teljesítőképessége, a magyar vállalkozások eredményessége és a lakosság életszínvonala egyaránt azon múlhat, hogy a technológiai fejlődés és innováció eredményeit sikerül-e a javunkra fordítani" - fogalmazott.
A szövetség iparági szakértők bevonásával tavaly ősz óta összeállított javaslatcsomagja négy területen sürget gyors és szignifikáns változást, ezek sorrendben: a digitális társadalom, humán erőforrás területe; az ágazati digitalizáció, kkv-k technológiai fejlesztése; az adatgazdaság, innováció, startup, valamint a digitális régió, nemzetközi együttműködés terület.
A főtitkár rámutatott: jelentősen növelné a magyar GDP-t a jól képzett digitális munkaerő, az új technológiák gyors bevezetésével pedig 3-5 éven belül éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet lehetne elérni az IVSZ elemzése szerint. A jelentős növekedéshez rendszerszintű változtatások szükségesek: egyaránt növelni kell a lakosság és a munkavállalók digitális felkészültségét, a digitális írástudatlanok számát pedig csökkenteni a jelenlegi másfél-kétmillióról, illetve biztosítani kell a magasan képzett IT- és digitális munkaerő rendelkezésre állását - sorolta.
Az IVSZ egyebek mellett digitális kompetencia-minimumot vezetne be a hazai oktatási rendszer minden elemében. A felnőttképzésben képzési támogatásokkal, vissza nem térítendő digitális voucher-k, adókedvezmények révén lehetne növelni az informatikai képzésekbe kapcsolódók számát, ezzel párhuzamosan azonban új, tömeges, vagy jelentős támogatású programok indítására is szükség van.
A második, ágazati digitalizáció és kkv-k technológiai fejlesztése területen az IVSZ elsőként az egyes szektorok digitális felkészültségének pontos felmérését javasolja, a hatékony ágazati digitalizációs stratégiákhoz. Mivel a magyar IKT szektor az autóipar mögött már jelenleg is a második legnagyobb exportágazat, fejlesztése érdekében célzott támogatásokkal kell ösztönözni a digitális cégek nemzetközi piacra lépését. Hatékonyabbá kell tenni a vállalatok közötti elektronikus adatcserét, célzott programokat kell indítani a mikrovállalkozások digitális felzárkóztatásának elősegítésére, és a hazai kkv-k e-kereskedelmi tevékenységét is tovább kell ösztönözni, munkavállalóik digitális képzésének támogatását pedig elszámolható költséggé tenni - ismertette.
Közölte: kiemelt figyelmet kell fordítani az innovációs környezet fejlesztésére, a felhőalapú megoldásokat előtérbe helyező ökoszisztéma kialakítására. Mindehhez szorosan kapcsolódnia kell a startupok, startup ökoszisztéma folyamatos szabályozási és támogatási eszközökkel való erősítésének. Ennek érdekében az IVSZ a startupokat többek közt járulék- és adókedvezménnyel, cégjogi és szabályozás enyhítésekkel javasolja támogatni. Emellett érdemes figyelmet fordítani az állami, félállami és piaci kockázati tőkebefektetők gyakorlatának összhangba hozására, például hasonló sikerkritériumok meghatározására.
A régiónak a páneurópai térség digitalizációjának motorjává kell válnia, a nemzetközi együttműködések a negyedik terület, ahol változást sürgetnek - mondta. A régiós együttműködések további erősítését javasolják, különösképp az uniós pénzügyi források digitalizációt segítő hatékony felhasználásában, illetve az uniós jogszabályok előkészítése, valamint a globális kihívások elleni közös fellépés terén.
Kitért arra is: az IVSZ álláspontját alátámasztotta az EU-országok digitális társadalmi-gazdasági fejlettségét mérő DESI (Digital Economy and Society Index) legutóbbi, 2021 novemberi jelentése is. Eszerint Magyarország az összesítésben két helyet (21-ről 23-ra) rontott az előző évi eredményekhez képest, és az elmúlt években nem tudta lefaragni versenytársaival szembeni lemaradását a digitális gazdaság és társadalom fejlettsége terén.
A szervezet a javaslatait az illetékes kormányzati szervek mellett eljuttatja saját tagvállalatai számára, emellett bárki elérheti az IVSZ honlapján.
