A magyarok 15 százaléka hagyná el az országot - derül ki a Tárki friss felméréséből. Ez már jó ideje így van: a magyar lakosság migrációs potenciálja a kilencvenes évekhez képest már a 2000-es évek elejére megnőtt, azóta pedig egy év (2010) kivételével 15-18 százalék között ingadozik.

A rövid és hosszú távú munkavállalás célországai változatlanul elsősorban Ausztria és Németország, őket Nagy-Britannia követi. A kivándorlást tervezők azonos eséllyel gondolnak erre a három országra.
A tanulók 45 százaléka elhagyná Magyarországot a kutatás szerint. A 25 év alattiak körében 39 százalékos, a 26–35 évesek közt 28 százalékos a mutató.

A migrációt tervezők aránya a társadalom nagyon sokféle csoportjában magasabb az átlagos 15 százaléknál. Magasabb az átlag ott, ahol az ingázó munkavállalás esélye a legnagyobb - a nyugat-magyarországi régióból 23 százalék vándorolna ki. Szintén sokan hagynál el az országot azok közül, akik szakképzettségüket külföldön gondolják jól használhatónak: a szakközépiskolás végzettségűek körében 27 százalékon áll a mutató. A leginkább rákényszerülők, vagyis a munkanélküliek és a kisvállalkozók 26-26 százaléka potenciális kivándorló.

A háztartásuk anyagi helyzetében javulást remélők, illetve annak romlásától félők is jobb eséllyel vándorolnának ki. Ahol azt várják, hogy a család anyagi helyzete a következő 12 hónapban javul, ott 22 százalék, ahol pedig azt, hogy romlik, ott 24 százalék választaná a külföldet.

A rövid és hosszú távú munkavállalás szándéka 2010 és 2012 között gyorsan nőtt, majd 2013 óta kis ingadozással 10–14 százalékos szinten stabilizálódott.

A kivándorlást tervezők aránya 2005-ig alig változott, majd 2014-ig 5–6 százalék között ingadozott. 2015 áprilisában a kivándorlást tervezők aránya a korábbi kétszerese volt, s 2015. júliusra is csak kismértékben csökkent.

Sikerescég.hu/VG.hu

Fotó: FreeDigitalPhotos