Egyre nagyobb az érdeklődés az alkalmi munkások iránt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kimutatása szerint az év első felében 521 ezer alkalommal jelentették be a hazai munkaadók, hogy időszakos munkára alkalmaztak személyeket. A regisztrált több mint félmilliós érték kiemelkedőnek nevezhető, hiszen harmincezerrel haladja meg a tavalyi és majdnem nyolcvanezerrel a 2014-es félévi számot.

A munkaadók telefonon és az interneten is bejelenthetik a néhány napos munkára jelentkező személyeket. A módszer tehát egyszerű, miközben a közteher sem magas – közölte a Magyar Idők kérdésére a NAV szóvivője. Kis Péter András a részletekről azt mondta: a mezőgazdaságban és a turizmusban dolgozó időszaki alkalmazottak után naponta ötszáz, az egyéb alkalmi tevékenységet végzőknél naponta ezer, a filmes statiszták esetében pedig napi háromezer forint adót kell befizetni.

A terhet a munkáltató rója le, az így befolyó százasokból és ezresekből az állam komoly tételre, összesen 6,6 milliárd forintnyi bevételre tett szert idén. A folyamatokat a summa nagysága pontosan érzékelteti: a hat hónap alatt befolyt összeg félmilliárddal magasabb annál, amit például 2011 egészében fizettek be a munkaadók alkalmi munkásaik után.

A legtöbb segéderő iránt a kereskedelemben mutatkozott igény, de sok alkalmi munkás talált magának pár napos elfoglaltságot az építőiparban és a vendéglátásban is. A mezőgazdaságban szintén gyakran vettek fel az elmúlt fél évben dolgozókat hosszabb-rövidebb időre. S nemcsak a földeken, a veteményesekben, az ültetvényeken akadt elvégzendő feladat, hanem például a haltelepeken vagy az erdészetekben is.

 Az esztendő első felében havonta átlagosan 65-75 ezer gazdasági szereplő jelentett be alkalmi foglalkoztatottat, az érintett vállalkozások nagyobb része pedig több hónapban is felvett embereket – mondta Kis Péter András. Fél év alatt így 114 ezer vállalkozás adott számot időszakos munkavállalóról.

Azért, hogy az idénymunkások alkalmazása körül egyre kevesebb legyen a szabálytalanság, a NAV rendszeresen ellenőrzi a módszer alkalmazóit. Az év első hat hónapjában nagyjából 1800 vizsgálat fejeződött be. Az eljárásokban – a szabályszegések miatt – 71 millió forint mulasztási bírságot szabott ki a hatóság, miközben bizonyos gazdasági szereplőknél összesen 13 milliárdos adókülönbözetet is feltárt.

A leggyakoribb jogsértésnek az számít, hogy a munkaadó nem jelenti be idénymunkásait, vagy csak akkor kezd telefonálgatásba, amikor már a NAV revizorai a kertben, a földeken vagy a cég telephelyén vizsgálódnak – mondta Kis Péter András. Ám az is előfordul, hogy folyamatos alkalmazásban álló személyeket jelentenek be alkalmi munkásnak.

Ilyenkor a hivatal munkaviszonnyá minősíti a gazdasági kapcsolatot, ennek nyomán pedig az általános szabályok szerint kiszámolja az adó és a járulék összegét, amit aztán számon kér a vállalkozáson.