Brüsszelben kiadott közleményében a testület hangsúlyozza, hogy a szociálpolitika terén a legtöbb eszköz a tagállamok, a civil és a szociális szféra kezében van, a bizottság elsősorban jogszabályi és egyéb javaslatokkal igyekszik kijelölni a szerinte helyes irányt.

Az első brüsszeli javaslatok a munka és a magánélet közötti egyensúly megerősítését hivatottak szolgálni.

A program értelmében minden apa gyermeke születésekor 10 szabadnapot kaphatna. Emellett a szülők nem a gyerek 8, hanem 12 éves koráig kaphatnának összesen 4 hónap szülői szabadságot, és ez mindkét szülőnek járna, ami előmozdíthatná, hogy az apák is igénybe vehessék ezt a lehetőséget.

A javasolt jogszabály Európa-szerte feljogosítaná a legfeljebb 12 éves gyermekek szüleit és a gondviselőit arra, hogy rugalmas munkavégzési feltételeket - például csökkentett vagy rugalmas munkaidőt, illetve távmunkát - kérjenek a munkaadójuktól.

Az indoklás szerint az új szabályok célja, hogy a férfiaknak könnyebb legyen szülői, illetve gondviselői feladatokat ellátniuk, ezáltal emelkedjen a nők részaránya a munkaerőpiacon, s mérséklődjön a férfiak és a nők közötti különbség a foglalkoztatásban.

A jogszabálytervezeteken kívül a bizottság azt is bejelentette, hogy két konzultációt indít a szociális partnerek körében. Az első a munkaszerződésekre vonatkozó szabályok korszerűsítéséről szól, a másik pedig a szociális védelemhez való hozzáférésről.