Minden társaság, amely 25 főnél nagyobb létszámmal működik, ám az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a teljes állomány öt százalékát, a hiányzó létszám után fejenként évi egymillió 242 ezer forintot köteles rehabilitációs hozzájárulás címén az állam számára fizetni.

Egyes régiókban – elsősorban a Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon – még mindig sok megváltozott munkaképességű személy keres állást, ugyanakkor az ország többi részében igen magas, akár hetven százalékot is meghaladó mértékű, ami e kör alacsony mobilitási képességeit ismerve igen magasnak mondható. A cégek egyre gyakrabban hiába keresnek egy adott pozícióra ilyen munkatársat.

A munkáltatók számára a felvételen kívül további megoldást kínál saját dolgozóik rehabilitációs átvilágítása, amely a demográfiai összetételtől függően a meglévő dolgozók 1,5-6 százalékáról derít ki valamilyen tartós betegséget, vagyis egy ilyen audit akár önmagában is a cég teljes rehabilitációs hozzájárulási kvótáját megspórolhatja.

„Kevesen tudják, hogy egyes tartós egészségügyi problémával élő dolgozók jogosultak arra, hogy a minimálbér öt százalékát, vagyis az idei évben havi 6900 forintot a saját személyi jövedelemadójukból levonjanak” – hívta fel a figyelmet Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője. Hozzátette: ráadásul ez az összeg akár öt évre visszamenőlegesen is jár, ami 400 ezer forint feletti összeget is jelenthet. A jogszabály több olyan, látszólag enyhe, hétköznapi betegségnek számító egészségügyi problémát is ebbe a körbe sorol, mint a laktózintolerancia, a cukorbetegség vagy a Crohn-betegség.

A rehabilitációs átvilágítások során gyakori eset, hogy bár a munkavállaló és a munkáltató is ismerik a problémát, de azért nem élnek a jogszabály által biztosított lehetőségekkel, mert nincsenek tisztában azzal, hogy ez milyen jelentős kedvezményeket biztosíthat számukra.

A leggyakrabban előforduló problémák

Az elmúlt években elvégzett, több mint 8000 munkavállalót érintő rehabilitációs átvilágítások során a Trenkwalder az alábbi megoszlásban tárt fel különféle, a megváltozott munkaképesség megállapításához elegendő problémákat:

• a problémák közel fele mozgásszervi eredetű,
• további egynegyed részük valamilyen keringési rendellenességre vezethető vissza,
• a fennmaradó mintegy 30 százalékba tartoznak a daganatos, pszichés, illetve immunológiai, főként allergiás jellegű tüneteket mutató betegségek.