A munkába járással kapcsolatos utazási költségekről a 39/2010. (II.26.) számú Kormányrendelet rendelkezik. E szerint munkába járás a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás. Továbbá a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, ha a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították.
A törvényalkotó hosszú ideje kilométerenként 9 forintban határozta meg azt a mértéket, melyet a munkáltatónak a munkavállaló részére utazási költségtérítésként kell megfizetnie. Majd ezt a költségtérítést 2017. január 1. napjától kilométerenként 15 forintra emelték. Viszont ennek az emelésnek a munkavállalók nem örülhettek sokáig, mivel egy kormányrendelet 2017. január 13. napjával visszamódosította a költségtérítés mértékét 9 forintra, azzal, hogy meghagyta azt a lehetőséget, hogy a munkáltató a 6 forint/km különbözetet mérlegelési körében továbbra is nyújthasson. A munkáltató költségtérítése15 forint/km-ig egyebekben nem minősül adóköteles jövedelemnek, a fölött azonban már nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül. A változás nem érinti a hivatali, üzleti utazás elszámolását, ezekre az utakra továbbra is 15 Ft/km számolható el igazolás nélkül.
Akkor tudja igénybe venni a munkavállaló tételes elszámolás (jegy, bérlet) helyett a gépjármű üzemanyagköltség térítését ha,
- a munkavállaló lakóhelye/tartózkodási helye és a munkahely között nincsen tömegközlekedés,
- a munkavállaló munkarendje miatt a közösségi közlekedést nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni,
- a munkavállaló mozgáskorlátozottsága vagy súlyos fogyatékossága miatt nem tudja a közösségi tömegközlekedést igénybe venni,
- valamint, ha a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy 10 év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.