A motiváció olyan belső állapot, amely cselekvésre ösztönöz. Az átlagos heti munkaidő 40 óra, de bizonyos feladatkörökben nem ritka az akár 60 órából álló munkahét sem. Időnk nagy részét tehát munkával töltjük és nem mindegy, hogy kényszerből végezzük-e feladatainkat, vagy azon szerencsések táborába tartozunk, akik számára munkájuk egyben a hobbijuk is - hívta fel a figyelmet az Orvostkeresek.hu sajtóközleménye. Sajnos nem minden esetben találjuk meg a számunkra legideálisabb állást és ez hosszútávon belső frusztrációhoz vezethet. Egy motiválatlan alkalmazott amellett, hogy rosszabbul teljesít, könnyen válhat depresszióssá, ingerlékennyé és fásulttá - mondta dr. Kocsi Anikó, az Oxygen Medical pszichoterapeuta orvosa.
A pénz nem boldogít, tartja a mondás, ám valójában ez biztosítja megélhetésünket: fizetni kell a számlákat, ruházkodunk, bevásárolunk és szórakozunk. A pénz nélkülözhetetlen a legalapvetőbb szükségleteink kielégítéséhez, ezt jól szemlélteti az Abraham Maslow, amerikai pszichológus által kidolgozott Maslow-piramis. Ennek egyes elemeit a pszichoterapeuta a munkahelyi körülmények és feltételek vonatkozásában mutatta be. A piramis alapja a fiziológiai szükségletek kielégítése, azaz a fizetés, csak ezután következhet minden más. A biztonsági szükségletek között a biztos munkahely vagy az orvosi ellátás szerepel, ezt a közösséghez tartozás igénye követi: a jó munkahelyi légkör.
Az elismerés igénye, azaz a karrier és az önmegvalósítás már a piramis csúcsa, akkor alig van rájuk igénye az embernek, ha az alatta álló alapok hiányoznak. Az elmélet szerint, ha bármelyik szinten kimarad a szükséglet kielégítése, elakad a motiváció, a személy megreked azon ott, ahol még kielégületlenek szükségletei. Megfelelő fizetés és anyagi biztonság tehát alapfeltétele a magasabb célok elérésének.
Az elismerés nagyon fontos
Az Amerikai Pszichológiai Társaság kutatási eredményei alapján a vezetők feltételezésével ellentétben az alkalmazottak mégsem a pénzt tartották a legösztönzőbbnek, többségük a felettesük rájuk irányuló figyelmét jelölte meg elsődleges motiváló tényezőként. Az elismerés iránti igény rendszerint nemtől és egyéntől függően különböző mértékben és formában jelentkezik - magyarázta dr. Kocsi Anikó. A munkahelyen a visszajelzés rendszerint teljesítményértékelés formájában valósul meg, ebben a pozitív és a negatív tulajdonságokat, az erősségeket és hiányosságokat egyaránt hangsúlyozni kell.
A leépítésektől való félelem miatt a dolgozók teljesítménye csökken, így a válságban a cégeknek másképp kell motiválniuk őket. Ha a takarékosság jegyében a prémiumra nem jut pénz, a fizetés reálértéke csökken, és képzésekre, tréningekre sem telik, akkor újra az emberi kapcsolatok felé kell fordulni. A dicséret lehet a munka mozgatórugója.
A bizonytalanság okozza a legnagyobb félelmet, a dolgozók nem tudják, hogy mit hoz a holnap, lesz-e még állásuk. Nagyon fontos a jó kommunikáció, a vezetőnek őszintének kell lennie a munkatársakkal. Juhos Andrea, a DBM Magyarország ügyvezetője szerint pénz nélkül is kell az ösztönzés, és a recesszióban csak kreatív megoldásokkal motiválhatók a dolgozók. A karrier-tanácsadó azt tapasztalta, hogy az alkalmazottak legjobban az állásuk elvesztésétől tartanak, a fizetéscsökkenés, az átszervezés vagy a megnövekvő munkamennyiség nem annyira rettenti el őket, hiszen ezek nem fenyegetnek létbizonytalansággal.
Ha a főnök nem motivál...
Leépítés után sokszor más munkakörök feladatait is el kell végeznie a megmaradt dolgozóknak. Ez nem mindenkinél lehet nyűg, egyes embereknél az újdonság varázsát okozza. Ám a kezdeti lelkesedés az idő múlásával rendszerint alábbhagy. Kocsi Anikó szerint a munkánkban is folyamatosan új célokat kell kitűznünk magunk elé. Az elismerést nem csak környezetünktől kell várnunk, meg kell teremteni azokat a lehetőségeket, melyekkel önmagunkat is motiválhatjuk.
Munkánkat változatosabbá tehetjük, ha például a különböző feladatokat felváltva végezzük, megtervezzük, hogy a következő órákban mivel foglalkozunk. Az is sikerélményt okozhat, ha egy-egy részfeladatot rövidebb idő alatt fejezünk be. Új célokat kell magunk elé tűzni, például elkezdhetünk tanulni valamit - akár szervezett keretek között, egy tanfolyamon, akár magánúton. Ez önbizalmat ad, és a ranglétrán is előre léphet a segítségével.
Az az ember, akinek rendben van az önbizalma, és tisztában van a saját értékeivel, könnyebben feldolgozza az elmaradt visszajelzéseket, illetve az elismerés hiányát is. A pszichoterapeuta szerint az új célok kitűzése nemcsak a munka, hanem a szabadidő területén is hasznos, például új hobbi választása, sportolás vagy épp a barátokkal való kapcsolattartás is kihúzhat a hullámvölgyből.