Az Oxford Egyetem 2013-as előrejelzése szerint az Egyesült Államokban 2010-ben a munkahelyek 47%-a, az Egyesült Királyságban pedig 35%-a minősül „magas kockázatúnak” a következő 20 évben bekövetkező automatizálás miatt. Az OECD azonban ugyanezen értékeket 10, illetve 12%-osra becsülte azzal együtt, hogy egyre több dolgozó kénytelen szembesülni a megváltozott feladatkörrel.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet összegzése alapján a korábbi előrejelzések túlbecsülték az automatizálás hatását azzal, hogy minden azonos megnevezésű munkakört egy csoportba soroltak. Az új elemzés ezzel szemben figyelembe veszi a látszólag ugyanolyan beosztások közötti különbségeket is. Egy asztalos szerepe például nagymértékben változhat attól függően, hogy milyen típusú projektekben dolgozik, milyen mértékben rendelkezik saját döntési jogkörrel, valamint hogy mekkora cég alkalmazza.
A tanulmány szerzői ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a fiataloknak várhatóan nehezebb dolguk lesz, mivel a pályakezdőként (is) betölthető munkakörökben nagyobb az automatizáció „veszélye”, mint a nagyobb tapasztalatot igénylő pozíciók esetén.
A kreativitás segíthet
Az automatizációt nagyban befolyásolja például, hogy a munkaigényes folyamatokat mennyire vettek át a számítógépek, vagy mennyire igényel a feladat komplex szociális kapcsolatokat – gondoljunk csak mondjuk az idősgondozásra. Az sem mindegy, hogy mennyi kreativitást, komplex érvelést igényel a munka, vagy az egyes állásoknál előforduló, nagy mennyiségű tárggyal való foglalkozás mennyire változó környezetben zajlik.
Összességében, a világ gazdagabb országait felügyelő gazdasági testület azt jósolta, hogy a felmérésben részt vevő 32 országban a munkahelyek 14%-a jár magas kockázattal a meghatározott időszakban.
„Magas kockázatúnak” az a munkakör minősül, ahol több mint 70%-os az esély arra, hogy az adott munkakör megszűnik az automatizáció miatt – szám szerint ez 66 millió pozíciót jelent.
Nem mindegy az sem, hogy hol dolgozunk
A régiók közötti különbségek sem elhanyagolhatók. A BBC cikke szerint az angolszász, a skandináv és a holland állások ugyanis kevésbé automatizáltak, mint a hasonló munkakörök Dél- és Kelet-Európában, valamint Németországban, Chilében és Japánban.
A jelentés rámutat, hogy – néhány állítással ellentétben – nem áll rendelkezésre mérhető bizonyíték arra nézve, hogy a mesterséges intelligencia (AI) jelentős mértékben befolyásolná a magas szintű oktatást és szakképzettséget igénylő munkaköröket. Ugyanakkor a rutinszerű feladatokat magukban foglaló, alacsony képzettséget igénylő pozíciók – többek között a takarítók, a mezőgazdasági munkások és az élelmiszeripari állások – esetén az automatizáció a korábbiaknál nagyobb mértékben befolyásolja a folyamatokat. A legmagasabb kockázatúnak pedig a tipikusan tizenévesek által végzett feladatkörök tekinthetők.
Olcsóbbak és gyorsabbak
Az OECD-tanulmányról a megkérdezett szakember azonban pesszimistább. Szerinte az előrejelzések zöme nem számol az AI-rendszerek gyorsuló fejlődésével. „Ma még egyszerűen nem látható, mire lesznek képesek ezek a gépek” – nyilatkozta Calum Chase. Ő úgy gondolja, hogy egy generáción, vagyis nagyjából 30 éven belül az emberek zöme elveszítheti az állását, mivel „a gépek jobban, gyorsabban és olcsóbban fogják elvégezni a munkát. Ezzel komolyan kéne foglalkoznunk” – tette hozzá.
