Ugyan már tavaly nyár óta hatályosak a bírósági végrehajtásról szóló törvény (vht.) új rendelkezései, mégis szinte elenyésző azon vállalatok és munkáltatók száma jelenleg, akik tisztában vannak azzal, hogy egy cégbe felvett új munkavállaló – amennyiben nem ad le tartozásigazolást – köteles nyilatkozatot tenni arról, hogy nincs letiltás hatálya alá eső tartozása. Ha mégis van, akkor a munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és kifizetni a végrehajtást kérőnek. 

A Munka Törvénykönyve (Mt.) ide vonatkozó passzusai szerint a törvény rendelkezései alapján a munkáltató köteles a belépő munkavállalótól tartozásigazolást bekérni és az abban foglaltak szerint eljárni, a letiltást pedig a bérszámfejtésen keresztül rendezni. A munkáltató további kötelessége az is, hogy legkésőbb a letiltás kézhezvételét követő munkanapon értesítse az adóst a letiltásról és intézkedjen, hogy a munkabér kifizetésének napján a letiltott összeget levonják a munkabérből és kifizessék a végrehajtást kérőnek, valamint értesítse erről a letiltást kibocsátó szervet is. Tartozás esetén a munkaviszony alapján kapott nettó munkabér legfeljebb egyharmadát vonhatja le a hatóság, több letiltás esetén azonban ötven százalékig is terjedhet ez az összeg.

A munkáltató készfizető kezesként felel

„Az új rendelkezés egyrészről több adminisztrációs terhet ró a munkáltatóra, másrészt viszont az érdekeit is védi, mivel, ha a belépő munkavállalótól nem kéri az előző munkahelyen kiadott igazolásokat, és nem nyilatkoztatja tartozás hiányáról, az súlyos anyagi következménnyel járhat” – hívta fel a figyelmet el Mitrik Kornélia. A Crowe FST bérszámfejtési és expat szolgáltatások igazgatója hozzátette: mivel a munkáltató a letiltás összegéig készfizető kezesként felel, a jogosult a kötelezett mellőzésével egyenesen a kezes ellen is fordulhat, ilyenkor pedig a munkáltatónak kötelessége haladéktalanul eleget tenni a fizetési felszólításnak.

Érdemes egy konkrét példával is illusztrálni az esetet: ha a cégbe felvett új munkavállaló nem adja le a bérszámfejtési osztályon az említett igazolást, és tartozása van, akkor a végrehajtó előbb-utóbb tapasztalja, hogy nem érkezik be a munkavállalótól a levonandó összeg. Ilyenkor a következő lépésként a végrehajtó lekéri az Egészségbiztosítási Pénztártól az adós munkáltatójának adatait, akit egy-két napon belül felszólítanak a letiltás foganatosítására. Ezt követően, ha nem sikerül rendezni az ügyet, akkor nagyjából az egy hónapnyi türelmi idő letelte után a munkáltatóval szemben már megindulhat a rendbírság bíróság általi kiszabása.  

„Érdemes mindent pontosan és határidőre elkészítenie a cég bérszámfejtési osztályának, mivel ha akadályoztatásnak minősül a munkáltató részéről a letiltás mellőzése, akkor a vállalkozást és az ügyvezetőt is akár ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezhetik” – figyelmeztetett a Crowe FST szakembere.