Ugyan munkaadó és vállalati kultúra válogatja, hogy a szóban forgó események mennyire züllenek le a mattrészegségig vagy maradnak meg a munkaidőn túli kötelező bájolgás szintjén, de a tapasztalat azt mutatja, hogy többször csúsznak át szeszmámorba, mint kellene.

Házi nyúlra nem lövünk!

Borban oldódik a gátlás, és különösen igaz ez a céges bulikra, ahol ha már kellő hangulatba került az ember, bizony előfordul, hogy a szűk környezetből kinézett kollégával tenné feledhetetlené az estét. Ezutóbbi egészen addig működhet, míg egyiket sem várja otthon feleség, férj vagy család, és helyén tudják kezelni másnap a munkában a dolgot. Viszont, ha ez nincs meg, netán az egyik fél elbüszkélkedik az buli utáni hancúrral, az igen kellemetlen lehet a másik félnek. Menekülni pedig nincs hova, főleg, ha egylégterű az iroda.

Inni, mint a gödény

Nem jó ötlet. Akkor sem, ha az irodai hierarchia aljáról felesekkel van kikövetve az út a „menőkig”. Ami ma jó ötletnek tűnik alkoholól vezérelve, az másnap soha nem szokott. Így érdemes megállni a kellemesen bizsergő, becsiccsentett állapotnál. Abból baj nem lehet.

Strike a pose – fotók

Noha van, ahol céges policy szabályozza az irodában készült fényképek feltöltését, a kínos képek akkor is landolhatnak a közös zárt csoportban, sőt, valami rejtélyes módon ki is kerülhetnek onnan. Tehát, ha mindenképp vadulni akarsz, biztos lehetsz benne, hogy másnap azzal lesz tele a Facebook. Óvatosan! Ha vaku villanást látsz, inkább szolidan mosolyogj.

Angolosan távozni

Ha eljött az idő, és alkohol helyett már csak vizet öntenek a kollégák, akkor ideje asztalt bontani, és hazafelé venni az irányt.