A COVID hatására nem pusztán a munkavégzés körülményei változtak meg jelentősen a széles körű otthonról történő munkavégzés eredményeként. A pandémia hatással volt a munkabér mellett nyújtott egyéb juttatások szerepére és a dolgozók elvárásaira, igényeire is; ezeknek a változásoknak pedig csak egy része tekinthető átmenetinek. Míg egyes juttatások iránt az igény az irodába és a megszokott munkarendbe való részleges vagy teljes visszatéréssel egyidejűleg valószínűleg csökkenni fog, addig más juttatásokkal kapcsolatban a vírushelyzet tartós változásokat eredményezhet.
"A megfelelően megválasztott munkabéren felüli juttatások nem csak kiemelik a vállalkozást a többi munkáltató közül, és ezáltal biztosítják a megfelelő munkaerő bevonzását, segíthetnek a munkaerő megtartásában és ösztönzésében. A különféle juttatások azért is jelenthetnek emellett jó opciót a cégek számára, mert ezeken
keresztül, esetenként kedvezőbb adóterhek mellett lehet értéket juttatni a dolgozók részére, a jogalkotó ugyanis bizonyos juttatások tekintetében adózási kedvezményeket biztosít" – mondta dr. Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.
Utazáshoz kapcsolódó juttatások
A járvány kezdetén több olyan cég is igyekezett minél biztonságosabb bejutást és munkavégzést biztosítani az alkalmazottak számára, ahol nem lehetett megoldani az otthonról történő munkavégzést. Ezek a juttatások hamar népszerűek lettek, és maradtak is az alkalmazottak körében. Ilyen például a céges parkoló biztosítása munkavállalók magánautóinak, ami jellemzően a parkolóhasználat költségtérítés nélküli kiterjesztését jelentette a céges autóval nem rendelkező munkavállalók részére. Az autóval történő munkába járás támogatását is többen alkalmazták, amennyiben a tömegközlekedést a munkáltató és a munkavállaló nem ítélte biztonságosnak. Előremutató konstrukció a közösségi autóhasználat támogatása is (például kupon formájában), amely akár adómentesen is elszámolható lehet.
Otthoni munkavégzés támogatása
Ahol ez megoldható volt, a munkáltatók igyekeztek támogatni az otthoni munkavégzést és elérni, hogy a munkavállalók a lehető legbiztonságosabb körülmények között tudják végezni munkájukat. Ezzel előtérbe kerültek az ehhez kapcsolódó juttatások. A rezsiátalánnyal a pénzt olyan költségre lehet fordítani, ami az otthoni munkavégzéshez kapcsolódik, pl. fűtés. Más munkáltatók pedig engedélyezték az egyébként irodában használatos eszközök – legalábbis átmeneti – „hazavitelét”, ideértve különösen egyes irodai bútorokat és számítástechnikai eszközöket.
Az otthoni munkavégzés a járványhelyzet elmúltától függetlenül várhatóan egyre szélesebb körben fog elterjedni. Ennek megfelelően valószínűsíthető, hogy az otthoni munkavégzés támogatása iránti igény nem fog csökkenni, sőt akár erősödhet is.
A járvány előrehaladtával és az otthonról történő munkavégzés idejének hosszabbra nyúlásával egyre nagyobb figyelem hárul az alkalmazottak mentális és fizikális egészségére, amelyek az úgynevezett “well-being” juttatások körébe tartoznak. Népszerű lett a csoportos egészségbiztosítás, de az újonnan kötött biztosítások esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a biztosítási szerződésekben foglalt részletszabályokra, mert ez is befolyásolhatja az adókezelést. A védőoltás eddig is az adómentes juttatások részét képezte, a személyi jövedelemadó törvény 2020-as módosítása alapján pedig már a szűrővizsgálatok költségének átvállalása is adómentes juttatásnak minősül, akár visszamenőlegesen is. Fontos opció lett a munkavállalók részére biztosított csoportos és személyre szabott tanácsadás, vagy a különböző akadályok leküzdését segítő konzultáció biztosítása, pl. munkavállalói assistance program is. A well-being juttatások új elemeinek többsége vélhetően a járványt követően is a juttatási csomagok részét képezi majd.
Az egyik tipikus juttatási kör, ami a pandémia következtében ideiglenesen háttérbe szorult az elmúlt bő egy évben, azok a személyes jelenlétet igénylő csapatépítők, képzések, karácsonyi vacsorák és egyéb közösségépítés céljával szervezett céges rendezvények. Ezek a juttatások várhatóan a pandémia enyhülésével újra szerves részét képezik majd a cégek életének. Tipikusan az otthoni munkavégzés bevezetésével egyidőben elmaradt és az irodákba való visszatéréssel ismételten aktuálissá váló juttatások körébe tartozhat a munkavállalók részére reggel bekészített gyümölcskosár, a kávégépek korlátlan használata vagy az irodában elérhető masszázs is.
A munkaerő megtartása és a munkavállalói lojalitás növelése nem csak a járvány következtében kialakult bizonytalan időszakban került a munkáltatók fókuszába – a munkavállalói fluktuáció csökkentése mindig is kulcskérdés volt a cégek számára. A munkavállalói lojalitás növelésének módszerei közé tartoznak például a különféle ösztönző programok, és a kedvezményes/ingyenes termékek biztosítása is a munkavállalók részére. Ösztönző juttatások esetében a megszerzés feltétele általában, hogy a munkavállaló egy jövőbeni időpontban még a cég alkalmazottja legyen. Az ösztönző juttatások lehetnek rövid távúak, ilyenek az éves bónusz, de lehetnek hosszú távúak is, mint 2-3 éves részvényjuttatási programok. A kedvezményes, vagy ingyenes termékek biztosításának a lényege, hogy a munkavállalók a cég termékeihez kedvezményes áron vagy akár ingyen jutnak hozzá, ez pedig amely a munkavállalói lojalitás növelése mellett közvetett marketing eszközként is szolgálhat a cég számára.
A fentiek alapján látható, hogy egy munkavállalói csomag milyen sokrétű is lehet, az egyes elemek pedig különböző adókezelést igényelhetnek. Ezért a munkavállalói igények mellett javasolt lehet a juttatási csomagok adókezelésének rendszeres felülvizsgálata is.
