A hazai külkereskedelmi forgalom értéke GDP arányosan eléri a 80 százalékot, a magyar export GDP növekedéshez való hozzájárulása még a gazdasági világválság évei alatt is pozitív volt. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az elmúlt négy éves időszakban egyedül a kivitel teljesített folyamatosan pozitívan a magyar gazdaságban – olvasható a Portfolion.
Ugyanakkor az export csak akkor maradhat hosszú távon is a gazdaság első számú húzóereje, amennyiben sikerül az exportáló magyar vállalatok versenyképességét tovább javítani, továbbá a kivitel bázisát kiszélesíteni. Ugyanis a kis- és középvállalkozások a kivitelből csak 25 százalékban részesülnek, az export tevékenységet folytató cégek aránya a kkv szektorban jelenleg nem éri el a 11 százalékot sem. Ez az arány Európához, de még a közép-kelet-európai régióhoz képest is alacsonynak számít.
A vállalatok között eddig legsikeresebbnek számító export előfinanszírozó és export utófinanszírozó hitelkeret pedig egy olyan hitelkeret, kínált kedvezményes kamatozású finanszírozási lehetőséget. A konstrukciók legfőbb előnye, hogy kamatuk minden esetben fix a teljes futamidő alatt, maximumuk pedig nem haladhatja meg a 4,1 százalékot. Így a kamatköltség a vállalkozásoknak a teljes futamidőre előre kalkulálható.Ezt a tendenciát igyekeznek erősíteni a piacon hamarosan debütáló Exim Kártya konstrukcióval. A Széchenyi Kártyához hasonlóan az Exim Kártya is elsősorban a mikro- és kisvállalkozások számára kínál majd kedvezményes finanszírozási lehetőséget.
Fotó: FreeDigitalPhotos
Sikerescég.hu/hvg.hu