Kőpor, vízkőoldó, aerosolok – csak néhány azok közül a mindennapi dolgok közül, amelyekkel tartósan érintkezve egészségi ártalmaknak tesszük ki magunkat. A veszélyes anyagok listája sokkal bővebb, mint legtöbben gondolnánk, ráadásul ezekkel az anyagokkal sok munkavállaló úgy találkozik és dolgozik, hogy a kockázatokkal nincs tisztában.

A probléma napi szinten sok millió embert érint: az európai munkakörülmény-felmérés szerint 2015-ben az Unióban megkérdezett dolgozók 18 százaléka számolt be arról, hogy munkaidejük legalább egynegyedében vegyipari termékkel érintkezik. Ez a statisztika 2000 óta alig változott.
Az Európai Unió Munkavédelmi Ügynöksége (EU-OSHA) ezért „Egészséges munkahelyek - A veszélyes anyagok helyes kezelése” címmel kétéves tájékoztató kampányt indított 2018-ban, amelynek legfontosabb célja, hogy tisztában legyünk azzal, milyen veszélyes anyagokkal találkozhatunk a munkahelyünkön, ezek milyen ártalmakat okozhatnak és mit tehetünk azért, hogy megóvjuk az egészségünket
– hangzott el a hazai kampánygazda, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya által működtetett Nemzeti Fókuszpont sajtótájékoztatóján.

„A kampány legfőbb célkitűzése, hogy a dolgozók és a munkaadók is tisztában legyenek vele: a kockázatok csökkentése érdekében fel lehet és fel is kell lépniük – fogalmazott Simon Attila István, az NGM munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára. A munkahelyeknek nem csupán kötelessége, de érdeke is betartani a vonatkozó előírásokat, jogszabályokat. A munkavállalókban is szeretnénk tudatosítani: ha a cég kibújik a biztonsági szabályok betartása alól, azzal a dolgozó egészségét teszi kockára. A kampány során igyekszünk jó gyakorlati példákat bemutatni, melyekből kiderül, mennyivel olcsóbb a baj megelőzése, nemcsak pénzben, de egészségben eltöltött életévekben kifejezve is.”
 
Szigorú előírások az Európai Unióban

A vegyi anyagok munkahelyen történő kezelésére szigorú munkavédelmi előírásokat kell alkalmazni úgy az Európai Unióban, mint Magyarországon, a szabályok követése, betartása általában megfelelő védelmet nyújt az ártalmakkal szemben.  Jellemzően a nagyvállalatok szabálykövetőbbek, a kis- és középvállalkozások azonban gyakran elhanyagolják a kérdést, kevésbé ügyelnek dolgozóik egészségére. Pedig sok kisebb vállalkozás, például az autószerelő-műhelyek is sokféle veszélyes anyagot használnak és vannak ágazatok, például az építőipar vagy olyan szakmák, mint például hegesztő, szobafestő, fodrász, ahol számos különböző vegyipari terméket használnak. 

Elterjedt tévhit, hogy a szigorodó környezetvédelmi és munkavédelmi előírások miatt a veszélyes anyagok felhasználása visszaesett. Az elmúlt évtizedekben egyes anyagokat, így az azbeszt és a vinil-klorid használatát valóban betiltották és korlátozták. Összességében azonban egyre több és egyre összetettebb kemikáliákat használunk, számukat tíz-, sőt százezres nagyságrendűre becsülik: ma már nem az számít kivételesnek, ha valaki ilyen anyagokkal is dolgozik, hanem az, ha munkája során nem találkozik eggyel sem. Európában a vállalkozások 38 százléka számolt be arról, hogy az adott munkahelyen vegyi vagy biológiai anyagok voltak jelen.