Felidézte, hogy a vállalkozásokat segítő hitelprogramokon belül a kis- és középvállalkozások finanszírozására fókuszáló Széchenyi Kártya programot a vállalkozói visszajelzések alapján a válság kezelésére alakították át az európai uniós szabályok enyhülésének figyelembe vételével.

Hangsúlyozta, a Széchenyi Kártya program új termékei mutatják, hogy a Kavosz tulajdonosai, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elkötelezett a hitelesen működő vállalkozások mellett.

Krisán László felhívta a figyelmet arra, hogy a Széchenyi Kártya Program új termékei közül a beruházási hitel új elemekkel bővült, egyebek közt lehetőséget adnak meglévő hitelek kiváltására, üzletrészvásárlásra, köztük a generációváltság segítő átalakulás finanszírozására.

Kiemelte, hogy a legkelendőbb az Agrár Széchenyi Kártya Plusz termék, amely az eddig befogadott kérelmek több mint 50 százalékát teszi ki, összegben pedig 36,02 százalékot képvisel. Az új konstrukcióként kidolgozott Széchenyi

Munkahelymegtartó Hitel a beadott kérelmek 2,43 százalékát, összegben pedig 3,17 százalékát jelenti - tette hozzá.
Az új termékportfólióban a kártyák 84 százalékát vidéki, 16 százalékát fővárosi cégek igényelték, megyéket tekintve pedig Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Csongrád jár az élen - mutatott rá Krisán László.
A Kavosz vezérigazgatója elmondta, hogy a Széchenyi Kártya Program új termékeivel felvett átlagos hitelérték 28 millió forintra emelkedett a válság előtti 13-14 millió forinttal szemben, a beruházásinál eléri a 74 millió forintot is. A legkisebb igényelt összeg 500 ezer, és a legnagyobb 930 millió forint volt.

A Kavosz adatai szerint a Széchenyi Kártya Program új termékeit igénylő vállalkozások több mint 42 ezer munkavállalót foglalkoztatnak, a befogadott ügyletek 83,76 százalékát mikrovállalkozások, 14,46 százalékát kisvállalkozások, 1,78 százalékát középvállalkozások adták be.

Újságírói kérdésre válaszolva Parragh László, a Kavosz igazgatósági elnöke elmondta, láthatóan a vállalkozások törekednek a koronavírus okozta válság túlélésre, ugyanakkor nagy a különbség abban, hogy a vállalatok vezetői mennyire bíznak a jövőben. Világosan kell látni, hogy a cégek kilábalásához keresletorientált piacra van szükség, a belföldi kereslet csúcsra van pörgetve, a külpiac viszont változó.

Parragh László szerint félő a csődhullámok beindulása, a körbetartozás, lánctartozás erősödése, és még nem lehet biztosan megmondani az idei éves gazdasági visszaesés mértékét.

A cégek helyzetével kapcsolatosan biztatónak nevezte, hogy a vállalkozások jelentős része nem élt a hiteltörlesztési moratórium lehetőségével. Felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig nagy a látencia a cégek körül, amin az adatbázisok összekapcsolása enyhíthetne.

Tolnay Tibor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke szerint is a vírus miatti bizonytalansági tényezők miatt nehéz megjósolni a magyar gazdaság idei visszaesésének mértékét.