Beszerzés? A legegyszerűbb és éppen ezért a legelterjedtebb visszaélési sémák ehhez köthetőek. Az EY kutatása szerint ugyanakkor ez a terület a magyar piacon általánosan nem kellőképpen szabályozott, ami a cégek belső működését illeti.
A legnagyobb problémát korrupciós szempontból az jelenti, hogy sokszor a komoly értékű beszerzéseknél is egyetlen személy kezében van a döntés a pályáztatás szükségességéről, vagy éppen annak elhagyásáról. De ugyanígy egy személy dönt a kiírás módjáról és a nyertes pályázat kiválasztását is ő „vállalja magára". Mindez az EY szerint nagy kockázatot jelent a beszállítók és megrendelők számára egyaránt, és nagy mértékben növeli a visszaélés lehetőségét.
A könyvvizsgáló cég úgy véli, rendszeres ellenőrzéssel, és megfelelő belső szabályozás kialakításával minimális költséggel komoly összegeket lehet megtakarítani. Ennek ellenére mégis csak kevés vállalkozás él ezekkel az eszközökkel. A felmérés szerint csupán a cégek 47 százaléka számolt be beszerzési eljárásrend meglétéről.
Az etikai kódexszel rendelkező vállalatok 74 százaléka tér ki kódexében az összeférhetetlenség kérdésére, míg alig negyedük tette azt a beszállítói szerződés részévé. Anti-korrupciós nyilatkozatot az összes megkérdezett csupán 8, a tőzsdén jegyzett társaságok mindössze 35 százaléka írat alá beszállítóival.
A felmérésből az is kiderült, annak ellenére, hogy a válaszadók tisztában vannak azzal, melyek a visszaélések szempontjából meghatározóan kockázatos területek, ez a tudás a kockázatkezelési gyakorlatban ritkán kerül alkalmazásra.
A megkérdezettek csupán 37 százaléka figyeli valamilyen módon az érdekellentéteket, azt is leginkább önbevallására alapozva. Közülük is csupán fele írat alá a munkatársakkal összeférhetetlenségi nyilatkozatot. Még kevesebb ír elő bejelentési kötelezettséget, amennyiben a munkavállaló más gazdasági társaságban tulajdonrésszel rendelkezik, vagy vezető tisztséget vállal alapítványnál, non-profit szervezetben.
Fotó: FreeDigitalPhotos