Jump to content

Mire ügyeljünk a munkaszerződés megírásánál?

2014. 08. 06. 19:51

A munkáltató és munkavállaló között létrejövő munkaviszony alapja a munkaszerződés, ami azonban komoly buktatókat rejt. Az RSM-DTM szakértője összefoglalta, hogy az új Mt. szerint a munkaszerződésnek milyen kötelező tartalmi elemei vannak.

A munkaviszony a munkaszerződéssel jön létre, a munkaszerződés megkötésével hatályosulnak az alapvető munkajogi kötelezettségek, úgymint a munkáltató foglalkoztatási és munkabér-fizetési, valamint a munkavállaló munkáltató irányítása alatti munkavégzési kötelezettsége.

Főszabály szerint a munkaszerződést írásba kell foglalni, hiszen ez biztosítja a felek jogainak bíróság előtti érvényesíthetőségét is, azonban szóbeli megállapodás alapján is létrejöhet a munkaviszony, amennyiben a felek ráutaló magatartása erre enged következtetni. Ebben az esetben ugyanakkor a munkaviszony érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, a munkába lépést követő 30 napon belül. Mindenképpen ajánlatos azonban az írásba foglalás, enélkül ugyanis nehéz, sokszor szinte lehetetlen bizonyítani azt, hogy miben is állapodtak meg a felek – figyelmeztet Pentz Edina az RSM-DTM bérszámfejtési vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.

Az új Mt. hatályba lépésével a munkaszerződésnek a felek természetes azonosító adatain kívül mindössze két kötelező eleme maradt: a munkakör és az alapbér. Ezen elemekben való megállapodás nélkül nem jöhet létre érvényesen a munkaviszony.

A munkakör tulajdonképpen az elvégzendő feladatokra utaló összefoglaló megnevezés, amelynek abból a szempontból is nagy a jelentősége, hogy eldönthessük, a munkavállalónknak a minimálbért vagy a garantált bérminimumot (köznyelvben szakmunkás minimálbér) kell-e legalább alapbérként adnunk. Ebben a tekintetben ugyanis azt kell mérlegelni, hogy az adott munkakör igényel-e legalább középfokú végzettséget. Ennek eldöntése alapvetően a munkáltató feladata, azonban döntése során figyelemmel kell lennie többek között az egyes szakképzettségek megszerzéséhez kapcsolódó előírásokra. Például egy könyvelő alapbére legalább a garantált bérminimum (118 000 Ft), mivel már a szakképzettség megszerzéséhez is legalább középfokú végzettség szükséges. Általános szabály ugyanakkor, hogy teljes munkaidőben minden munkavállalónak legalább a hatályos minimálbér (2014-ben 101 500 Ft) mértékének megfelelő alapbért kell megállapítani.

Bármilyen furcsának is tűnhet, de a munkakezdés ideje, a munkavégzés helye, illetve a munkaviszony tartama és a munkaidő mértéke nem kötelező eleme a munkaszerződésnek, így ha ezekről a felek nem rendelkeznek, akkor is érvényesen létrejön a munkaviszony.

Fotó: FreeDigitalPhotos

Sikerescég.hu/Piac és Profit