Az árakban nem, a határ menti kiskereskedelmi forgalomban azonban szinte azonnal érezhetővé válik a gyengébb forint. Az északi és nyugati, illetve délnyugati határ menti üzletekben ebben az időszakban megerősödik a bevásárlóturizmus, ami kifejezetten jót tesz a teljes magyar kiskereskedelemnek is. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a lapnak elmondta, statisztika természetesen nincs arról, hogy a gyenge forint hatása hány százalékkal növeli a határ menti forgalmat, illetve emiatt milyen arányban nő a teljes éves forgalom, ám azt lehet tudni, hogy a külföldiek évente 300–400 milliárd forintot hagynak az itthoni boltokban (ez átlagos háromheti teljes kiskereskedelmi forgalomnak felel meg), tehát valódi növekedést generálhat a bevásárlóturizmus erősödése.

Az üzletek, illetve az üzletláncok természetesen pontosan "tudják", hogy a bevásárlóturizmus hány százalékkal növeli egyes boltjaik forgalmát. Nyilvános statisztika legfeljebb az online pénztárgépek adataiból lehet majd, hiszen a határ menti üzletekben megjelenő forgalomtöbbletből egyértelműen következtetni lehet a gyengülő forint időszakára.

Vámos szerint egyébként a 300 forintos euró a lélektani határ, efölött erőteljes a bevásárlóturizmus. Nagy kérdés, hogy a 300-as szinten túli tartománynak mekkora az úgynevezett hatósugara, vagyis a külföldiek például 315 forint mellett mennyire hajlandók beutazni az ország belsejébe. A korábbi 310-es szint mellett már a fővárosi plázákat "ostromolták" a Szlovákiából érkezők, és a külvárosi bevásárlóközpontokban sem volt ritka a külföldi rendszámú autó. Hosszabb távon természetesen nem feltétlenül jó a gyenge forint – szögezte le Vámos –, hiszen a kiskereskedelemben nagy az importtermékek aránya. Tartós 310 forintos euró mellett októberre már a fogyasztói árakban is megjelenik a gyenge forint, ez pedig negatívan hat a fogyasztásra – éppen abban az időszakban, amikorra az elemzők amúgy is gyenge kiskereskedelmi adatokat várnak.

Fotó: FreeDigitalPhotos

Sikerescég.hu/Napigazdaság.hu