A közbeszerzés keretében előírt minimálbér nem terjeszthető ki azokra a munkavállalókra, akiket egy másik tagállamban tevékenykedő alvállalkozó foglalkoztat a szerződés teljesítése során - mondta ki ítéletében a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság.

Az indoklás szerint a szolgáltatásnyújtás szabadságával nem egyeztethető össze az olyan minimálbér fizetésére vonatkozó követelmény, amely nem áll arányban a teljesítés helyén érvényesülő létfenntartási költségekkel.

A probléma úgy került az uniós igazságszolgáltatási fórum elé, hogy Észak-Rajna-Vesztfália német tartomány egyik törvénye előírja: egyes közbeszerzési szerződések csak olyan vállalkozások számára ítélhetők oda, amelyek az ajánlattételkor kötelezettséget vállaltak arra, hogy az alkalmazottaik részére a teljesítésért 8,62 euró összegű minimálórabért fizetnek. E törvény így kívánja biztosítani, hogy a munkavállalóknak megfelelő bért fizessenek a "szociális dömping" megelőzése érdekében.

Dortmund városa iratdigitalizálásra és adatkonvertálásra vonatkozó közbeszerzési eljárás keretében azt kötötte ki, hogy a 8,62 eurós minimálbért azon munkavállalók számára is biztosítani kell, akiket lengyel alvállalkozó Lengyelországban foglalkoztatott. A Bundesdruckerei, e közbeszerzési eljárásban érdekelt német vállalkozás az uniós joggal való ütközés gyanúja miatt az illetékes német közbeszerzési tanácshoz, az pedig az Európai Bírósághoz fordult.

A luxembourgi testület megállapította: ebben az esetben valóban ellentétes az uniós jog által garantált szolgáltatásnyújtási szabadsággal a német minimálbér kikötése. Ha ugyanis - érvelt a bíróság - olyan alvállalkozó számára teszik kötelezővé a magas minimálbért, aki kizárólag alacsonyabb minimálbérű országban foglalkoztatja alkalmazottait, ez rá nézve "olyan gazdasági többletterhet jelent, amely alkalmas arra, hogy a szolgáltatások nyújtását e másik tagállamban megakadályozza, gátolja, vagy kevésbé vonzóvá tegye".

Fotó: FreeDigitalPhotos

Sikerescég.hu/Profession.hu